http://dka.oszk.hu/017000/017063 HUN_Csomor_COA.jpg http://dka.oszk.hu/017000/017063/HUN_Csomor_COA_kiskep.jpg Csömör címere Csömör címere közreadó N Dencey felvéve 2010-09-28 2010-09-28 kibocsátva 2008-08-09 2008-08-09 A Wikipédiába való feltöltés dátuma. címer Wikipédia Magyarország megye- és településcímerei Wikipédia http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:HUN_Cs%C3%B6m%C3%B6r_COA.jpg&filetimestamp=20091211173153 Attribution-ShareAlike 3.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Történelem, helytörténet Egyéb történeti segédtudományok Politika, államigazgatás Közigazgatás, önkormányzatok címer műfaj embléma tárgyszó/kulcsszó címertan tárgyszó/kulcsszó község tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Pest megye földrajzi hely Csömör földrajzi hely Csömör (szlovákul Čemer, németül Tschemmern) nagyközség Pest megyében, a Gödöllői kistérségben. Fő vonzereje, hogy a budapesti agglomeráció egyik zsákfaluja, vagyis nincs átmenő forgalma. Kistarcsától nyugatra, Budapest XVI. kerületétől északra, a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a Csömör patak kanyarulatában található. Újkőkori (i. e. 3200-3000) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Bab-földek és a Rét-pótlék területéről. Bronzkori - (i. e. 1900-800) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Szeder-völgyi-dűlő területéről. A 3. század és a 4. század között szarmata falu állt Csömör területén, a patak két oldalán. Az 1135. évben, Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak. 1434. augusztus 2-án, György esztergomi érsek, nádori bíró Budán kelt oklevelében átengedte csömöri részbirtokát Fornasi Salamon fia János fia Benedek deáknak. 1482. augusztus 31-én, Zay András Nagyrévi András pesti plébánossal foglaltatta írásba, hogy csömöri szőlőjét a cinkotai Mindenszentek temploma építésére hagyományozza. 1541. augusztus 29. Csömör az Oszmán Birodalom területévé vált. Az 1546. évben, a budai szandzsák összeírásában Csömör már pusztaként szerepelt. Az 1610. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét. 1617. szeptember 25-én Wattay János Tassy János szécsényi végvári vitézt bízta meg a Csömör puszta gondviselésével. Az 1720-tól lutheránus, vagyis evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az 1811. évi nagy kolerajárvány által megtizedelt lakosságot pótlandó 1826-ban a budai szőlőhegyekből németeket telepítettek ide. Az 1851-ben Sina Simon megvásárolta Csömört a Grassalkovich családtól. Az 1864-ben Sina Simon eladta Csömört egy belga banknak. Az 1867. március 22-én a magyar állam visszavásárolta Csömört a belga banktól. Az 1873. évben felépült Csömörön az evangélikus templom. 1900-ban Csömört bekapcsolták a Pest-Kerepes vasútvonalba. 1911. november 11-én megindult a vasúti közlekedés Keleti pályaudvar és Csömör között. Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört. Csömödér címere http://dka.oszk.hu/017000/017062 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2000x2685 300 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Dávid Adrienne