http://dka.oszk.hu/017000/017069 HUN_Dabas_COA.jpg http://dka.oszk.hu/017000/017069/HUN_Dabas_COA_kiskep.jpg Dabas címere Dabas címere közreadó N Dencey felvéve 2010-09-28 2010-09-28 kibocsátva 2008-12-04 2008-12-04 A Wikipédiába való feltöltés dátuma. címer Wikipédia Magyarország megye- és településcímerei Wikipédia http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:HUN_Dabas_COA.jpg&filetimestamp=20091211171348 Attribution-ShareAlike 3.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Történelem, helytörténet Egyéb történeti segédtudományok Politika, államigazgatás Közigazgatás, önkormányzatok címer műfaj embléma tárgyszó/kulcsszó címertan tárgyszó/kulcsszó város tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Pest megye földrajzi hely Dabas földrajzi hely Dabas város Pest megyében. A Dabasi kistérség központja. Sári és Gyón tartozik hozzá. Dabas első említése 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. A tatárjárás lényegében elpusztította a két települést. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén, ám 1597-ben a törökök a falvakat kirabolták, a terület ismét lakatlanná vált. A települések ismételt benépesedése csak a 18. század elején indult meg. Elsősorban katolikus szlovák és magyar jobbágycsaládok költöztek a területre. Az 1720-as években a Halász család vált Alsódabas és Gyón nagy részének tulajdonosává, mellettük még öt nemesi család volt birtokos. A birtokszerzést követő időszakban a település nagy fejlődésnek indult, népessége megsokszorozódott protestáns szlovák és magyar lakosokkal. Közben egy újabb település, Felsődabas is kialakult, lakossága nagyrészt magyar nemzetiségű és katolikus volt. Dabas református temploma 1793-ban épült. Szintén a 18. században alakult ki Dabas jellegzetes településszerkezete, ahol a zsellérházak a nemesi kúriák köré épült kisebb csoportokat alkottak. Sári lakosai nagyrészt szlovák nemzetiségű jobbágyok voltak, a 20. századig nagyban elzárkóztak a külvilágtól. A 19. században a környék köznemesei aktív szerepet vállaltak a reformkorban, illetve a vármegye irányításában. A település társadalmi élete is megindult, 1836-ban létrejött a nemesi alapítású Kaszinó. Ebben az időszakban indult meg Alsódabas és Gyón iparosodása is, amelyhez kiegyezést követően a pesti járás déli részének közigazgatási funkciói is társultak. Amikor 1886-tól a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Alsódabas lett a Pesti közép járás székhelye, melynek elnevezése 1898-tól Alsódabasi, majd 1950-től Dabasi járás lett. Vasúti kapcsolata 1895-től van Budapesttel. Az 1947-ben Alsódabast és Felsődabast egyesítették. Az 1960-as években a város arculata nagyban megváltozott, amint a közintézmények, hivatalok új épületbe költöztek. 1966-ban Sári és Gyón is Dabas részévé vált. Dabas 1989-ben kapott városi rangot. Csurgónagymarton címere http://dka.oszk.hu/017000/017068 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2000x2899 300 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Dávid Adrienne