http://dka.oszk.hu/001900/001927 saujhely_palyaudvar1918_1.jpg http://dka.oszk.hu/001900/001927/saujhely_palyaudvar1918_1_kiskep.jpg Sátoraljaujhely Sátoraljaujhely Pályaudvar alcím digitalizálta II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Miskolc Magyarország II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Miskolc Magyarország felvéve 2008-01-09 2008-01-09 digitalizálva 2004 0000-00-00 kibocsátva 1918-09 0000-00-00 Postabélyegző dátuma képeslap Észak-Magyarországi képeslapok Sátoraljaujhely [S.l.] : [s.n.], 1918 [?] színezett fotó II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény képeslap Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon http://www.rfmlib.hu/digitkonyvtar/dok/kepeslap/index.htm Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret pályaudvar tárgyszó/kulcsszó fénykép műfaj vasútállomás tárgyszó/kulcsszó Sátoraljaújhely földrajzi hely Zemplén vármegye földrajzi hely Pályaudvar. Sátoraljaújhely Tokaj-Hegyalja északkeleti részén fekszik. A Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja "kapuja". Jelentős történelmi hagyományai miatt Kossuth Lajos és Kazinczy Ferenc városának is nevezik. Kelták, longobárdok és mások lakták a környéket, melyet a XII. században már Sátor-halom néven emlegettek. A tényleges településtörténetet 1261-től számítják, amikor V. István városi kiváltságjogokat adományozott az ott megtelepedett hospeseknek. 1429-ben Zsigmond király a Palóczyakat tette meg a vidék urává. Az újhelyi várat 1558-ban romboltatta le a császári hadak vezére. 1616-tól a Rákócziak birtokolták a területet. Az első aszúbort Szepsi Laczkó Máté készítette 1640-ben, az újhelyi Oremus szőlő présházában. Olyan sikere lett, hogy 1655-ben az országgyűlésen elrendelték a tokaji borvidéken az aszúszemek különválasztását. A Rákóczi-szabadságharc bukását követő szatmári béke értelmében Patak és Újhely osztrák tulajdonba került. A XVIII. század folyamán a város Zemplén vármegye végleges székhelye lett. Hamarosan felépült a megyeháza is. 1806-ban Kazinczy Ferenc Széphalom községben, Újhely szomszédságában telepedett le. Újhelyben élt, kisebb-nagyobb megszakításokkal, gyermekkorától kezdve országos közéleti pályájának kezdetéig Kossuth Lajos is. Nem meglepő, hogy az 1848-ban először a pataki és az újhelyi fiatalok léptek be a szabadságharc seregébe. A város gazdag műemlékekben. A barokk megyeháza 1754-1768 között épült, olasz tervek alapján. Egyik szárnyában Zemplén Vármegye Levéltára kapott helyet. Az épület ma városháza. A pálos-piarista kolostor és templom építése a XIII. században kezdődött. A Kossuth-emlékház Kossuth Lajos szüleinek a háza. A copf stílusban épült református templomban értékes kelyheket, úrasztali terítőket őriznek. A görög katolikus templom barokk ikonosztáza felbecsülhetetlen értékű. Zemplén vm. Sátoraljaujhely : Pályaudvar http://dka.oszk.hu/001900/001926 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1068x680 300 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Laskay Gabriella ellenőrzés Simon Jennifer