<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/002000/002041</URLOfDoc> 
	<Filename>tokaj_palyaudvar1.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/002000/002041/tokaj_palyaudvar1_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Tokaj</MainTitle>
	<UniformTitle>Tokaj</UniformTitle>
</DKAtitle>
<other_title>
	<OtherTitle>Pályaudvar</OtherTitle> 
	<TitleRefinement>alcím</TitleRefinement>
</other_title>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Miskolc</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<publisher>
        <PublisherName> II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár</PublisherName>
        <PublisherPlace>Miskolc</PublisherPlace>
        <CountryCode>Magyarország</CountryCode>
</publisher>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2008-01-15</PdateChar>
        <Pdate>2008-01-15</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2004</PdateChar>
        <Pdate>0000-00-00</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>képeslap</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Észak-Magyarországi képeslapok</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Tokaj</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>Tokaj : Heller Sándor, [ante 1945]</OriginalAttendance>
        <Technology>színezett fotó</Technology>
        <Location>II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény</Location>
        <OriginalType>képeslap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.rfmlib.hu/digitkonyvtar/dok/kepeslap/index.htm</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Helytörténet, helyismeret</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>pályaudvar</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>fénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>látkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Tokaj</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Zemplén vármegye</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Pályaudvar.</Caption>
        <Description>Tokaj a megye délkeleti szélén, a Tisza és a Bodrog folyók összefolyásánál helyezkedik el. A régészeti leletek alapján már az őskorban lakott hely volt. A szarmaták jelentős földvárat emeltek Tokaj közelében. Árpád fejedelem nagy területeket osztott szét alvezérei között ezen a vidéken. A város neve először egy 1074-ben kelt királyi oklevélben fordul elő. Nevét Tokotának, Tocholnak és Tokolydnak is írták. 

A tatárok lerombolták a földvárat. A pusztítás a lakosságot sem kímélte, így IV. Béla olasz szőlőmunkásokat telepített be. 1388-ban a rév védelmére kőtornyot építettek, majd rendbe hozták a várat is, amelynek később Hunyadi János lett a birtokosa. A gyakori harcok során a vár 78 év alatt tizenkétszer pusztult el. A vár később a Rákócziaké lett, majd Thökölyé. A nevezetes Tokaji Ferenc-féle felkelés (1697) során a kurucok visszafoglalták a németektől a várat. A felkelés vereségét követően 1704-ben került újra magyar kézbe, de akkor II. Rákóczi Ferenc elrendelte lerombolását. 

A vidék mindig is híres volt szőleiről, a tokaji bor nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is méltán vált fogalommá. 

A város jelentős műemlékei az óváros lakóházai. 1770-ből származik a Dessewffy-kastély barokk épülete. Érdemes megtekinteni a zsidó temetőt és a helytörténeti múzeumot, amely a volt görögkeleti ortodox templomban kapott helyet. A 1,5 km hosszú Rákóczi-pince, a volt Rákóczi-uradalom legnagyobb pincéje igazi érdekesség.
</Description>
</description>
<description>
        <Description>Zemplén vm.</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Tokaj</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/002000/002038</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1094x694</MaxImageSize>
        <FinestResolution>300</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Laskay Gabriella</NameOfOperator>
</operator>
<operator>
        <RoleOfOperator>ellenőrzés</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Simon Jennifer</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>