http://keptar.oszk.hu/024300/024378 1249710641.jpg http://keptar.oszk.hu/024300/024378/1249710641_kiskep.jpg Fekete szemeslepke egy sédkenderen Fekete szemeslepke egy sédkenderen felvéve 2011-07-17 2011-07-17 kibocsátva 2009-08-28 2009-08-28 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2009-08-06 2009-08-06 A kép készítésének időpontja fénykép Országalbum Állatvilág Növényvilág Országalbum http://www.orszagalbum.hu/fekete-szemeslepke-egy-sedkenderen_p_28199 Attribution 3.0 Biológia, etológia Állattan Biológia, etológia Növénytan rovar tárgyszó/kulcsszó vadon élő állat tárgyszó/kulcsszó állatkép műfaj lepke tárgyszó/kulcsszó növénykép műfaj fészkesvirágzatú tárgyszó/kulcsszó vadon termő növény tárgyszó/kulcsszó kender tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely A képen egy fekete szemeslepke /Minois dryas/ látható egy Sédkender/Eupatorium cannabium/ virágján, ami egy kis fantáziával úgy néz ki mint Afrika. A fekete szemeslepke (Minois dryas) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj. A fekete szemeslepke Észak-Spanyolországban, Franciaországban, Közép- és Kelet-Európában szigetszerű foltokban él. Általában ritka, de Magyarországon gyakori. A fekete szemeslepke hímjének elülső szárnya 3 centiméter hosszú, rajta rendszerint 2 kékes magvú szemfolttal. A hátulsó szárny külső széle hullámos. A nőstény nagyobb termetű, elülső szárnya a 4 centimétert is elérheti, hátulsó szárnya erősen hullámos szélű. Az állatok felső oldala világosabb barna. A fekete szemeslepke láprétek, források közelében levő meleg, nyirkos lejtők, mocsaras erdei rétek lakója, de száraz, napfényes erdőkben, akácosokban, fenyéreken is előfordul, 1500 méter magasságig. A fekete szemeslepke fűfélékkel táplálkozik. Repülési ideje július-augusztus között van. Hernyóidőszaka szeptembertől júniusig tart, a hernyó áttelel. (Forrás: Wikipédia) A sédkender vagy kenderpakóca (Eupatorium cannabinum) a fészekvirágzatúak rendjébe, a őszirózsafélék családjának Eupatorium nemzetségébe tartozó növényfaj. Népies nevei: Foghagymaszagú fű, keresztes bodza, királyné aszszony káposztája, Kunigundafű, májgyógyítófű, pakócza, paszkoncza, vízigyopár, vízikender. Nedves talajon, folyók és tavak mentén, világos erdőkben, irtásokban gyakori évelő növény, amely 1 m magasra is megnőhet. Keresztben átellenes állású levelei tenyeresen szeldeltek, durván fűrészesek. Virágzata fészek, benne a virágok fehérek vagy rózsaszínűek, csövesek, sátorvirágzatot alkotnak. Termése kaszat, amelyen jól fejlett bóbita van. Mivel segíti a kiválasztást, jótékonyan hat a máj és a vese működési zavaraira. Illóolaja ezenkívül növeli a szervezet általános ellenálló-képességét, az antibiotikumos kezelést általában nem igénylő vírusos fertőzésekkel (például influenza) szemben. Salaktalanító és hashajtó hatása is ismert. Hatóanyagai szeszkviterpén-laktonok (eupatoriopikrin), poliszacharidok (heteroxilán), flavonoiodok, illóolajok, mérgező pirrolizidin-alkaloidok. Hasonló hatóanyagokat tartalmaz az E. perfoliatum, a pirrolizidin-alkaloidok nélkül. (Forrás: Wikipédia) pancsimail: Lepke a fügelevélen http://dka.oszk.hu/024200/024227 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1280x988 96 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Rónay Zoltán