<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/024400/024430</URLOfDoc> 
	<Filename>1255982541.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/024400/024430/1255982541_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>A kíváncsi szarka</MainTitle>
	<UniformTitle>Kíváncsi szarka</UniformTitle>
</DKAtitle>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2011-07-19</PdateChar>
        <Pdate>2011-07-19</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>kibocsátva</Pevent>
        <PdateChar>2009-10-19</PdateChar>
        <Pdate>2009-10-19</Pdate>
        <PdateNote>Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.</PdateNote>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2009-05-31</PdateChar>
        <Pdate>2009-05-31</Pdate>
        <PdateNote>A kép készítésének időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Állatvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Országalbum</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Országalbum</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.orszagalbum.hu/a-kivancsi-szarka_p_32358</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution 3.0</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Állattan</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>állatkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vadon élő állat</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>madár</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>szarka</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>A szarka a kert végében kuksolt. Nagyon figyelt, hát én is figyeltem.</Caption>
        <Description>A szarka (Pica pica) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartózó faj.

Előszeretettel gyűjti össze fészkébe a fényes, csillogó tárgyakat, ezért a népi folklórban mint "tolvaj szarka" él. A papagájhoz hasonlóan megtanítható az emberi beszéd utánzására. Az egyetlen madár, amelyről tudott, hogy képes felismerni magát a tükörben, amit a fejlett éntudat jelének tartanak. Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerika nyugati részén szinte mindenütt honos. Testhossza 40-45 centiméter, farokhossza körülbelül 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 60 centiméter és testtömege 200-250 gramm. Mindkét nemnek fekete-fehér tollazata és hosszú, ék alakú szárnya van. A szarka bokrokkal és fákkal tarkított kultúrtájak, facsoportok és bozótosok, parkok lakója. Magányosan vagy párosban él. Táplálkozáskor több madár is összegyűlhet. A szarka mindenevő, a magoktól és rovaroktól kezdve tojásokig, madárfiókákig, dögökig mindent megeszik, néha nagyobb emlősöket tisztít meg a parazitáktól. A szarka egy éves korában lesz ivarérett. A szarkapár tartós házasságban él, és nem túl szigorú teleken kitart a költőterületén. A párzási időszak áprilistól júniusig tart. Általálában egyszer költ, de ha az előző fiókák elpusztulnak, akkor még egy fészekaljat rak. A fészekalj általában 5-7 halványkék vagy zöld, barna pettyes tojásból áll. A szarkafészek nagy, fedett építmény, amely gallyakból készül és agyaggal vagy trágyával van kitapasztva. Vékony gabonaszár, fű vagy szőr béleli, ez utóbbit a szarka időnként élő állatból tépi ki. A két szülő már márciusban a kora reggeli órákban építeni kezdi nagy, gömb alakú, zárt fészkét, amelyen csak oldalt van bejárónyílás. A fészket magasan a fák koronájában helyezik el, vagy csupán néhány méter magasságban bokrokban, de mindig ujjnyi vastag, sokszor tüskés ágak sűrű szövevényében. Egyes párok háborítatlanul költenek az autópályák melletti bokrokban, mások a városok területén. A tojásokat egyedül a tojó költi ki, de a hím eközben eteti a tojót. A költés 17-18 napig tart. A fiatal madarak 3-4 hetesen repülnek ki.
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>KBalage: A kis tolvaj!</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/023600/023699</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1024x768</MaxImageSize>
        <FinestResolution>332</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>INSIDE</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Rónay Zoltán</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>