http://dka.oszk.hu/024700/024780 8712729_6ae44706f863f.jpg http://dka.oszk.hu/024700/024780/8712729_6ae44706f863f_kiskep.jpg nasi után Nasi után felvéve 2011-05-28 2011-05-28 létrehozva 2010-07-17 2010-07-17 A kép készítésének időpontja fénykép Állatvilág Inda fotó Inda fotó http://indafoto.hu/gia/image/8712729-6ae44706 Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Biológia, etológia Állattan állatkép műfaj vadon élő állat tárgyszó/kulcsszó emlős tárgyszó/kulcsszó majom tárgyszó/kulcsszó gorilla tárgyszó/kulcsszó állatkert tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Állatkerti gorilla. A gorilla nem fejlődési vonala mintegy 7 millió éve vált külön az emberekétől (és a csimpánzokétól). Két fajuk a nyugati gorilla (Gorilla gorilla) és a keleti gorilla (Gorilla beringei). A nyugati gorillák Nyugat- és Közép-Afrika trópusi esőerdőiben élnek Nigériától Kongóig, míg a keletiek Közép- és Kelet-Afrika egyes területei (Kelet-Kongó, Ruanda, Uganda) esőerdeiben. A hegyi gorillák a keleti gorillák egyik alfaja. A gorillák a legnagyobb emberszabású majmok: a keleti hímek elérhetik a 185 cm-s magasságot és megközelíthetik a 300 kilót. A nőstények jóval kisebbek, legfeljebb 100 kg-osak. A hímek nemcsak nagyobbak a nőstényeknél, de a koponyájukon végighúzódó csonttaréj miatt ábrázatuk is jelentősen eltér azokétól. A keleti gorillák testesebbek a nyugatiaknál. Szőrzetük fekete; az idősebb hímek hátán ez ezüstösre fakul. Mivel a földön élnek, testsúlyukat hátsó lábaik hordozzák, de mivel járás közben erősen előredőlnek, ezért menet közben két öklükre támaszkodnak. A gorillák az esőerdőkben, hegyi köderdőkben élnek; akár 4000 méter magasságig is felhúzódnak. A talajszinten mozognak, csak a kisebb nőstények és a fiatalok másznak fára. Előszeretettel tartózkodnak az emberi települések és megművelt területek közelében kiirtott esőerdők helyén növő bozótosban, mivel ott a sűrűbb aljnövényzetben több a táplálék. Természetes ellenségük nincs, még a fiatalokra is csak a krokodilok és a leopárdok lehetnek veszélyesek. A nyugati gorillák táplálékában sok a gyümölcs, a keletiek inkább leveleket, rügyeket esznek. Napjuk nagy részét táplálkozással töltik. Hajnaltól délig esznek, ekkor a felnőttek egy kicsit pihennek, a kölykök pedig játszanak. Az evést délután folytatják, majd alkonyatkor a földön fészket építenek gallyakból és levelekből, és abban töltik az éjszakát. Naponta egy-két kilométert vándorolnak táplálék után kutatva. A nőstények 6-9 évesen válnak ivaréretté, és egy-két év múlva (az új csoportba állás után) szülik meg első utódjukat. A csimpánzoktól eltérően nem vadásznak; elsősorban faleveleket, fakérget, rügyeket és gyökereket esznek. Állati eredetű táplálékként csak időnként (ritkán) egy-egy rovart esznek meg. Mivel nincs vadászterületük, területfoglaló ösztönük sokkal gyengébb, mint a csimpánzoké. Éppen ezért vannak olyan, magányosan vándoroló hímek, akik csak időszakosan csatlakoznak egy-egy csapathoz. A gorillák kisebb családi közösségekben élnek, amelyeket egy idősebb, ezüstös hátú hím vezet és védelmez. A gorillák jóval kevesebbet kurkásszák egymást, mint más majmok. A hím és a nőstények kapcsolata szoros, a nőstények viszonyra lazább, mivel nem rokonok: ivaréretten elhagyják csapatukat, és másokat keresnek maguknak. Csakúgy, mint a többi főemlősnél, ahol a hímek dominálnak, náluk is megfigyelték a kölyökgyilkosságot. Ennek szerepe ugyanaz, mint más állatoknál: a nőstényt megszerző új hím azért öli meg elődje kölykét, hogy a nőstény mielőbb újra fogamzóképes állapotba jusson. 251-289 napos vemhesség után 1, ritkán 2 kölyöknek adnak életet. Az újszülött gorilla 1,5-2 kilós és teljesen magatehetetlen, az anyja a karjában hordozza. Néhány hónaposan már anyjuk hátán lovagolnak, és itt is maradnak 3-4 éves korukig. 2-4 éves korukig szopnak, ivaréretté 7 évesen válnak. Egy nőstény élete során 3-6 utódot nevelhet fel. Kommunikációs képességük fejlett. A szürke hátú vezérhím feladata az utódnemzés és a csoport védelme. Veszély esetén két lábra állva, mellét döngetve próbálja elijeszteni a betolakodót. Ha ez sikertelen, egyenesen felé rohan, de meg nem üti. Egy kétszáz kilós gorillahím támadása az emberen kívül minden betolakodót elijeszt. A gorillákra leselkedő legnagyobb veszély élőhelyük pusztulása (pl. tantálbányászat következtében) és a vadászat ("bushmeat"), ami a világméretű kampány ellenére is virágzik. A gorillák száma aggasztóan alacsony. Becslések szerint a hegyvidéki alfajból kb. 620 élt az 1980-as évek végén; azóta számuk mintegy 647-re emelkedett. A hegyi gorillák körülbelül fele Ugandában él, a többiek Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, főleg a Virunga Nemzeti Parkban. (Forrás: Wikipédia) g-i-a: a legifjabb http://dka.oszk.hu/024700/024779 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1600x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Kekk Adrienn