<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/025800/025883</URLOfDoc> 
	<Filename>288.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/025800/025883/288_kiskep.jpg</Thumbnail>  
        <PalceOfMester>dmek009969</PalceOfMester>
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>A Mária-siralom</MainTitle>
	<UniformTitle>Mária-siralom</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>elektronikus szerkesztő</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>OSZK MEK</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2011-07-27</PdateChar>
        <Pdate>2011-07-27</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>beszerezve</Pevent>
        <PdateChar>2011-02-14</PdateChar>
        <Pdate>2011-02-14</Pdate>
        <PdateNote>MEK-be került.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>kézirat</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Magyar művelődéstörténet</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Magyar művelődéstörténet</OriginalTitle>
        <OriginalCreator>[szerk.] Domanovszky Sándor, Balanyi György, Szentpétery Imre, Mályusz Elemér, Varjú Elemér</OriginalCreator>
        <OriginalAttendance>Budapest : Arcanum, 2003</OriginalAttendance>
        <OriginalISBN>963 9374 68 7</OriginalISBN>
        <OriginalType>kézikönyv</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK MEK</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://mek.oszk.hu/09100/09175/</URLOfSource>
</source>
<source>
        <NameOfSource>Arcanum Adatbázis Kft.</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.arcanum.hu</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Szépirodalom, népköltészet</Topic>
        <Subtopic>Régi magyar szövegemlékek</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Művelődéstörténet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>egyházi népének</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kézirat</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>nyelvemlék</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kódex</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>13-14. század</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>A Mária-siralom.(Louvain-i egyetemi könyvtár.)</Caption>
        <Description>...a XIII-XIV. század fordulójáról ... egy olyan alkotás is fennmaradt számunkra, mely kétségtelen bizonysága annak, hogy a magyar középkor magyar irodalma tényleg állott olyan fokon, hogy miatta az egykorúaknak vagy a későbbi utódoknak szégyenkezniök nem kell. Ez az alkotás a másfél évtizeddel ezelőtt, sajátságos körülmények közt felfedezett magyar Mária-siralom, minden valószínűség szerint az Árpádkor végéről vagy az Anjou-kor legelejéről való és így időrendben megelőzi a Gyulafehérvári glosszákat és a Königsbergi töredéket, műfajilag és belső értékét tekintve pedig a középkori magyar irodalom legmagasabb pontját jelenti: utolsó fázisát annak a nagy átalakulásnak, melyen a messzi keletről, Góg és Magóg szomszédságából kijött nomád magyarság általment és bizonyságát annak a szellemi kapcsolatnak, mely a Kelet egykori vad gyermekét a Nyugat nagy érzelmi műveltségéhez fűzte. Ilyen szempontból szinte alig bír jelentőséggel, hogy ennek az emlékünknek is volt latin előképe - a francia Geoflroi de Breteuil (Godefridus de Sancto Victore, &#8224; 1196) több változatban is fennmaradt Planctus-a - a magyar alkotás annyira új és annyira más, hogy nyugodtan önállónak mondható. Mégis legyen szabad - épp a fentiek bizonyítására - a latin eredetiből is néhány sort bemutatni, mely egyébként magában a siralmat fenntartó kódexben is megtalálható: "Szűz Máriának, az Úr anyjának siralma" megjelöléssel, melyre "a kereszten függő egyetlen fia" látásán fakadt:

Planctus ante nescia,
Planctu lassor anxia
Crucior dolore;
Orbat orbem radio
Me iudea filio
Gaudio dulcore.

Fili dulcor unice,
Singulare gaudium,
Matrem flentem respice
Conferens solacium...

Az ennek megfelelő magyar sorok - ma, több mint hat évszázad után is megragadó poézis - mind tartalmilag, mind szerkezetileg teljesen újak:

Volék sirolm-tudotlon:
sirolmol sepedek;
búol oszuk, epedek.

Választ világumtul,
zsidó fiodumtul,
ézes ürümemtül.

Ó én ézes urodum,
egygyen egy fiodum!
Siró anyát teküncsed,
búabelől kinyúhhad.

[Valék siralom-tudatlan:
siralommal süppedek,
búval, aszok, epedek.

Választ világomtól,
zsidó fiacskámtól,
édes örömemtől.

Óh én édes uracskám,
egyetlen egy fiacskám!
Síró anyát tekintsed.
bújából kinyújtsad.]

A későbbi sorokban mintha a régi finnugor költészet alliteraciói és szóismétlései támadnának föl, hogy segítségére legyenek - az új hit új eszményeinek:

Világ világa,
virágnak virága,
keserüen kinzatul,
vos szegekkel veretül.

[Világ világa,
virágnak virága,
keserűen kínzatol,
vas szegekkel veretel.]

[MÁRIA-SIRALOM] S a befejezés az eredetiben:

Nato, queso, parcite,
Matrem crucifigite
Aut in crucis stipite
Me simul affligite,
Male solus moritur.

S a magyar költő műve:

Kegyügygyetük fiomnok,
ne légy kegyülm mogomnak!
Ovogy halál kináal,
anyát ézes fiáal,
egyembelü üljétek!

[Kegyelmezzetek fiamnak,
ne legyen kegyelem magamnak!
Avagy halál kínjával,
anyát édes fiával,
egyetemben öljétek!]

(Szerző átírásai)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Szilágyi Loránd: Irodalmunk kezdetei</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/13.html</URLOfRelation>
</relation>
<relation>
        <NameOfRelation>Wikipédia: Ómagyar Mária-siralom</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93magyar_M%C3%A1ria-siralom</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1034x1450</MaxImageSize>
        <FinestResolution>300</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>8</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Laskay Gabriella</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>