http://dka.oszk.hu/027600/027606 eleink_magyari_z.jpg http://dka.oszk.hu/027600/027606/eleink_magyari_z_kiskep.jpg Magyary Zoltán és Magyary Zoltánné Techert Margit Magyary Zoltán és Magyary Zoltánné Techert Margit fényképész Varga József N felvéve 2011-08-17 2011-08-17 fénykép szobor Varga József fotói Eleink vidéki és külföldi temetőkben Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Történelem, helytörténet Genealógia, családtörténet Vallás, egyház Vallás általában Politika, államigazgatás Tudománytörténet Filozófia, erkölcs Filozófia általában síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat műfaj szobor műfaj Magyary Zoltán (1888-1945) személynév Techert Margit (1900-1945) személynév Tata földrajzi hely Tata, Környei úti temető: fali sírbolt a 12. és a 14. parcella között Magyary Zoltán egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő. A közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője. Katonatiszti családban született. A piaristáknál folytatott középiskolai tanulmányait követően államtudományi oklevelet (1910), majd jogtudományi (1912) doktorátust szerzett. Kiváló adottságainak köszönhetően végigjárta a köztisztviselői ranglétrát. Pályájának első fele 1910-1930 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz és a Klebelsberg Kúnó által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. Az 1918/1919-es tanévben meghívott előadó volt a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Karán. 1927-ben magántanári habilitációt szerzett. 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Közjogi és Közigazgatásjog Tanszékének vezetője, majd nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1931-ben Közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kapott. Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. 1933-ban előadást tartott az V. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Bécsben. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és az általa alapított/vezetett közigazgatás-tudományi intézetben végzett kutató munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angol, francia és német nyelven igen magas szinten beszélt, saját képességeit folyamatosan fejlesztette (pénzügytan, szervezéselmélet, gyorsírás). Több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, USA, Szovjet-Oroszország). Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, az első három nyelven monográfiái is. 1936-ban főelőadó volt a VI. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Varsóban. Az 1937/1938-as tanévben a Pázmány Péter Tudományegyetem dékánja volt. 1936-1938 között munkatársaival és tanítványaival a tatai járás tudományos vizsgálatát végezte. Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöztek. 1945. március 24-én - az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására - az önkéntes halált választották. (Forrás: Wikipédia) Techert Margit (Magyary Zoltánné) filozófus, filozófiatörténész, egyetemi tanár. Jómódú középosztályi családból származik. Tanulmányait a Budapesti Egyetem bölcsészkarán végezte 1918-1923 között. 1925-ben egy fél évig a louvaini egyetemen, 1926-1927-ben pedig a párizsi Sorbonne-on tanult; később doktori fokozatot is szerez. Egyetemi tanulmányait követően könyvtárosként, majd minisztériumi tisztviselőként helyezkedik el. 1924-1927-ben a budapesti Erzsébet Nőiskola tanárképzőjének franciatanára. 1932-től tanít Szegeden, ahol 1933-1940 között a Bartók György által vezetett filozófia tanszéken az Arisztotelesz utáni görög filozófia története című tárgy magántanára. 1941-től Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen magántanár.[1][2] Férjével, Magyary Zoltánnal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én - az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására - az önkéntes halált választották. A tatai Környei úti temetőben lévő sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Tudományos munkásságában a késői antik filozófiatörténettel, főként a hellén újplatonizmussal foglalkozott, ennek eredményeként jelent meg 1934-ben A hellén újplatonizmus története című műve a Tudományos Akadémia Filozófiai Könyvtárának sorozatában. Lefordította Plótinosz A szépről és jóról (Budapest, 1925), Istenről és a hozzá vezető utakról (Budapest, 1944) című munkáit. Magyarországon harmadik nőként lett egyetemi magántanár. Élénk tudományos közéleti tevékenységet is kifejtett: szervezeteket szervezett, folyóiratokat szerkesztett, sokat publikált. A diplomás nők helyzete Magyarországon című cikke például a Magyar Szemle 1938-as májusi számában jelent meg és az egyetemet végzett nők helyzetét és a nők továbbtanulásának társadalmi hatását vizsgálta Számos külföldi tudományos ösztöndíjat is elnyert. (Forrás: Wikipédia) Varga József: Maróthy János http://dka.oszk.hu/027600/027607 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1600x1200 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Kekk Adrienn