<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/029700/029723</URLOfDoc> 
	<Filename>12456827.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/029700/029723/12456827_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Japán szomorúakác</MainTitle>
	<UniformTitle>Japán szomorúakác</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>fényképész</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Juhász</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>József</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
</creator>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2011-10-21</PdateChar>
        <Pdate>2011-10-21</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2011-07-21</PdateChar>
        <Pdate>2011-07-21</Pdate>
        <PdateNote>A kép készítésének időpontja</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Inda fotó</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Növényvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Inda fotó</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://indafoto.hu/joco_fs/image/12456827-71c45328/409015</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Helytörténet, helyismeret</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Növénytan</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Mezőgazdaság, élelmiszeripar</Topic>
        <Subtopic>Növénytermesztés, kertészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Utazás, turizmus</Topic>
        <Subtopic>Magyarországi látnivalók</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>park</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>növénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kertészeti növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>fa</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>akác</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>pillangósvirágú</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Martonvásár</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Brunszvik-kastély parkjában</Caption>
        <Description>Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti "akácfa" alatt.
Fajai Észak-Amerika és észak-Mexikó területén honosak. Az akácok lombhullató fák és cserjék, 4-25 méteresre nőhetnek. Összetett leveleit 7-21 tojásdad levélke alkotja. Virágai fehérek vagy rózsaszínek, többnyire fürtökben csüngenek. Több faj hajtásai tüskések, és sokuk hajtásán találhatók ragadós szőrök.
A nemzetség nevét Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ban Európában honosította a növényt.
A nemzetség fajszáma szerzőnként változó, a minimális négytől[1] mintegy tízig terjed. Több természetes hibrid is előfordul.
A Robinia-fajok lepkék hernyóinak tápláléknövényeként is szolgálnak, köztük az aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea), a sárgafoltos púposszövő (Phalera bucephala), az Ectropis crepuscularia (homályos faaraszoló) és a Hypercompe scribonia (óriás leopárdmoly) hernyója fogyasztja.. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<description>
        <Description>A Brunszvik-kastély Martonvásáron, Fejér megyében található.
Martonvásár és a Brunszvik család története egymástól elválaszthatatlan. Már két-háromszáz évvel korábban is lakott terület volt Martonvásár, a török időkben elnéptelenedett, majd azt követően a Beniczky család, Beniczky Sándor birtokába került. Idősebb korompai Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé (a majdani tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később fia Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt.
1785-ben, amikor a birtok még a Beniczky család birtokában volt, akkor épült meg a kastélynak azon része, amely egy földszintes, barokk kúria volt. A kastély építése 1783 - 1785 között történt, akkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon 6 - 7 helyiség a templomnak a túlsó oldalán. Brunszvik Ferenc az 1820-as években emeletet építtetett a kastélyra és klasszicista stílusban átépítette a kastélyt. Fia Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872 - 1875 között. Majd 1893-ban eladta a birtokot, és az egy rövid ideig József Károly Lajos főherceg birtokában volt. Ő renoválást hajtott végre, majd négy év múlva 1897-ben eladta a kastélyt Dreher Antal sörgyárosnak, aki 1945-ig birtokolta. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik.A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A kert tervezője Heinrich Nebbien. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre. A kertben égereset törpe mandulást telepítettek, valamint egzotikus fafajokat ültettek. Így cédrusokat, mocsári ciprust, platánok kerültek ide. A második világháború alatt és után súlyos károkat szenvedett park helyre állítása 1949-ben kezdődött. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A terület fenntartója az MTA Mezőgazdasági kutatóintézete. A kastély-parkban a szigeten állították fel a zeneköltő halálának 100. évfordulóján Pásztor János: Beethoven szobrát. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Juhász József: Gyermekkert Martonvásár</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/029700/029715</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1200x1600</MaxImageSize>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>INSIDE</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Rónay Zoltán</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>