<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/029800/029806</URLOfDoc> 
	<Filename>6484231.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/029800/029806/6484231_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>les</MainTitle>
	<UniformTitle>Les</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>fényképész</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Mohácsi</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Elvira</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
        <CreatorOtherName1>elvi</CreatorOtherName1>
</creator>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2011-08-27</PdateChar>
        <Pdate>2011-08-27</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2010-01-03</PdateChar>
        <Pdate>2010-01-03</Pdate>
        <PdateNote>A kép készítésének időpontja</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Inda fotó</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Növényvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Inda fotó</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://indafoto.hu/elvi/image/6484231-4756e656/47797</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Növénytan</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Mezőgazdaság, élelmiszeripar</Topic>
        <Subtopic>Növénytermesztés, kertészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Orvostudomány, állatorvostan</Topic>
        <Subtopic>Alternatív gyógyászat</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>növénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kertészeti növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vadon termő növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>gyümölcsfa</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>dió</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>fa</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>gyógynövény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Ároktő</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Mikor elmegyek mellette, mintha követne a tekintetével...</Caption>
        <Description>A közönséges dió (Juglans regia) a diófafélék (Juglandaceae) családjának dió (Juglans) nemzetségébe tartozó növényfaj. A nemzetség tagjai közül ezt termesztik a legszélesebb körben ízletes terméséért. A binomiális név szó szerint "királyi diót" jelent. Délkeletre a Balkántól Délnyugat- és Közép-Ázsiáig, a Himalájában és Délnyugat-Kínában is honos. Sokfelé előfordul, gyümölcsfaként vagy utcai sorfaként telepítik. A mészben gazdag, humuszos, egyenletes vízellátottságú talajokat szereti. Metszését a többi gyümölcsfával ellentétben tilos tavasszal végezni, mert ilyenkor a nagy gyökérnyomás miatt túl sok nedvességet veszít a fa, a sebek nehezen száradnak, be és ez rothadást indít. Lombhullató, egylaki fa. Magassága tipikusan 15-25 méter, egyes példányok a 30 métert is meghaladhatják. 150-160 évig elél, de magassági növekedése 70-80 éves korában abbamarad. Koronája igen széles, sűrű, szabályos alakú. Törzse ívelten fölfelé tartó, közel egyforma erős ágra oszlik már kevéssel a talaj fölött, ezek több, gyakran meggörbülő vagy könyökszerűen elforduló kisebb ágban folytatódnak. A fiatal fák kérge ezüstösszürke színű, sima; később jellegzetesen repedezett, barázdált és világos barnásszürke színű lesz. A fiatal ágak csillogó világosszürkék. A fiatal hajtások vastagak, fényes olajzöld színűek, kopaszak. A vessző metszete rekeszes. A csúcsi rügyek sötétbarnák vagy majdnem feketék, nagyok, gömbölyűek. Az igen későn megjelenő levelek 20-40 cm hosszúra nőnek, szórt levélállásúak, páratlanul szárnyaltak, az egyes levélkék hosszúkás-oválisak, nyelesek, legfeljebb 15 cm hosszúak, számuk 7-9. A sárgászöld levélkék bőrneműek, ép szélűek vagy csak igen kissé fogazottak (a fekete diótól eltérően), szétdörzsölve kellemes illatúak, mely szárítás után elvész. A levélripacsok szív alakúak. Április-május táján virágzik, a porzós virágok akár 4 héttel a termős virágok előtt nyílnak (proterandria). A fiatal fákon kezdetben csak porzós, majd néhány évig felváltva vagy csak porzós vagy csak termős virágok képződnek. Porzós virágai 3-10 cm hosszú, lefelé görbülő majd lecsüngő, sárga vagy sárgászöld, vastag barkában fejlődnek. Termős virágai 2-5-ös csomókban, alig észrevehetően helyezkednek el az ágvégeken (egyes termesztett változatokban az oldalrügyeken is), bibéik sárga színűek. A virágok szélbeporzásúak. Az apomixis is előfordul. Termőtája cönokarp, termése csonthéjashoz hasonló, 4-5 cm hosszú, gömbölyű, világosbarna, zárt kupacsú makk, amit diótermésnek is neveznek. Külső burka zöld vagy sárgás színű, kopasz, íze fanyar, a csonthéjról érés után könnyen leválik, szabálytalanul felhasadozik. A csonthéjban ráncos, húsos, kétfelé váló, dús olajtartalmú magot találunk, ezt szokás fogyasztani. A diólevelek cseranyagokat (ellagitanninok), flavonoidokat, némi illóolajat tartalmaznak. A termés héjában a kezet erősen barnára festő naftokinon-származékok, pl. juglon és hidrojuglon-glikozid található. A növény zöld részeiben található juglon más növények fejlődését befolyásolja, az allelopátia példájaként. Termését élelmezési célra hasznosítják. Gesztes fája igen jó minőségű, bútorfaként hasznosítják. Gyógyászati felhasználás céljára gyűjteni a leveleket és a termés zöld burkát (diókopács) szokták. Csersavhatása miatt levéldrogját külsőleg lemosásra, borogatásra alkalmazzák felületes gyulladásoknál (akné, ekcéma), vagy a végtagokon izzadás esetén. Belsőleg a népi gyógyászatban gyomorhurut kezelésére, vértisztítóként használták. A juglon sejtkárosító hatása miatt azonban huzamosabb használata nem ajánlott. A szárított héjat haj-, vagy bőrfestésre lehet használni. A homeopátia gennyes bőrkiütések, nyirokcsomó-gyulladás ellen alkalmazza. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>gilmur: Bőrig ázva</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/023000/023015</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1055x1406</MaxImageSize>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>INSIDE</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Rónay Zoltán</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>