<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/032800/032855</URLOfDoc> 
	<Filename>Balazs_Bela.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/032800/032855/Balazs_Bela_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Balázs Béla</MainTitle>
	<UniformTitle>Balázs Béla</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor>
	<RoleOfContributor>digitalizálta</RoleOfContributor>
        <ContributorFamilyName>Róth</ContributorFamilyName>
        <ContributorGivenName>András Lajos</ContributorGivenName>
        <ContributorInvert>N</ContributorInvert>
</contributor>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>közreadó</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Székelyudvarhely</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Románia</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2012-07-11</PdateChar>
        <Pdate>2012-07-11</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
        <NameOfType>arckép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Érdekes Ujság dekameronja</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Az Érdekes Ujság Dekameronja</OriginalTitle>
        <OriginalCreator>szerk. Kabos Ede</OriginalCreator>
        <OriginalAttendance>Budapest : Légrády, [1913-1916]</OriginalAttendance>
        <OriginalType>antológia</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár</NameOfSource>
        <NoteOfSource>Róth András Lajostól.</NoteOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Fotóművészet, fényképészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Irodalomtörténet, irodalomtudomány</Topic>
        <Subtopic>Magyar irodalom története</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Levéltári kutatás</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Film, színház, előadóművészet</Topic>
        <Subtopic>Filmművészet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>fénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>portré</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kézjegy</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>író</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>költő</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>filmrendező</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Balázs Béla (1884-1949)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>19-20. század</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Description>Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert költő, író, filmesztéta, filmrendező, filmfőiskolai tanár. A 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb szellemi hatása - többek között - a barátaira (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György). 1902-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója volt. Az Eötvös Kollégiumban Kodály Zoltán szobatársa. 1906-ban, tanulmányai befejezése után külföldi tanulmányútra ment. A berlini egyetemen Simmel filozófia előadásait látogatta. Megírta első könyvét, a Halálesztétikát. Költői pályája a A Holnap antológiában közölt verseivel indult (1908). Publikált a Nyugatban is. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1909-ben mutatták be első színpadi művét Doktor Szélpál Margit címmel. 1911-12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Olaszország, Párizs, Berlin); megjelentek első verseskötetei. 1914-ben önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1916-ben jelent meg háborús naplója. 1919-ben tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült. Több német és magyar nyelvű lap munkatársa volt, több német és magyar nyelvű kötete jelent meg. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a Látható embert. 1926-tól 1930-ig Berlinben élt és dolgozott Erwin Piscator és Georg Wilhelm Pabst munkatársaként. Megismerkedett Leni Riefenstahllal: a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett. Belépett a Német Kommunista Pártba. 1930 őszén a szovjet írók meghívására Moszkvába utazott, hogy filmet írjon és rendezzen a Magyar Tanácsköztársaságról. 1932-ben Moszkvában telepedett le, ahol a Filmfőiskola tanára lett. 1938-tól a moszkvai magyar nyelvű folyóirat Új Hang főmunkatársa volt. 1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét: vendégtanárként is működött Prágában és Rómában. Megjelent önéletrajzi regénye, az Álmodó Ifjúság. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában, Radványi Géza rendezésében. Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után az addig vezető ideológiai szerepet játszó Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Csak évtizedekkel halála után került életműve - különösen filmesztétikai munkássága - a méltó helyére. 1903-tól 1922-ig vezetett Naplója, erős kihagyásokkal csak 1982-ban jelenhetett meg. A forrásértékű, kultúrtörténeti jelentőségű teljes mű ma is kéziratban van. 1949-ben hunyt el, halálát agyvérzés okozta. Sírja a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonában van. Tiszteletére díjat alapítottak, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészi és tudományos teljesítmény elismerésére.
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Thury Zoltán</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/032800/032854</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>2481x3589</MaxImageSize>
        <FinestResolution>600</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<note>
        <NoteForRecord>2-5. köt.</NoteForRecord>
</note>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>