http://dka.oszk.hu/033100/033170 13458285_e5eb3bf0d.jpg http://dka.oszk.hu/033100/033170/13458285_e5eb3bf0d_kiskep.jpg Taliándörögd Taliándörögd felvéve 2011-12-03 2011-12-03 létrehozva 2010-08-14 2010-08-14 A kép készítésének időpontja épület Inda fotó Inda fotó http://indafoto.hu/fm2/image/13458285-e5eb3bf0/239037 Attribution 2.5 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Építészet, építőipar Épületek Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Vallás, egyház Keresztény vallások épületkép műfaj templom tárgyszó/kulcsszó romos építmény tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Taliándörögd földrajzi hely A község határa már régóta lakott hely volt. Római telep nyomaira is bukkantak a határban. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg. Nemesek által lakott hely volt Drugd. Taliándörögd területén a középkorban négy település volt: Felső-dörögd, Alsó-dörögd, Imár és Ráskó. Mind a négy település egyházas hely volt. 1187 lakosból 793 katolikust, 43 reformátust, 349 evangélikust és 4 izraelitát említ a krónika. A településsel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa. A családnak birtoka volt többek között Felső-dörögd, Alsó-dörögd és Imár is. 1548-ban a török felégette a községet és sokáig lakatlan, 1718 után kezdett ismét benépesülni. Az új Dörögd nem a régi falu helyén, hanem "a sűrűben" épült újra. A török hódoltság megszűnése után a települések több család között oszlottak meg. A Dörögdi család fiúágon való kihalása után vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét iktatták be a birtokba. A mai Taliándörögd, vizeki Tallián Ferenctől kapta a nevét, megkülönböztetésül a középkori Tóth-dörögd - ma Ódörögd puszta - településtől. Az újratelepülő jobbágyok, közbirtokosok református lelkészt tartanak, aki az evangélikusokat is pasztorálja. 1745-ben még nagyrészt lutheránus a falu. 1760-ban fordul meg az arány, miután Tallián Ignácné földesúrnő a református prédikátort kitelepíti. 1773-ban a községet vegyes hitű magyarság lakja. A falu máig fennmaradt három temploma ennek emlékét őrzi. 1757-től van tanítója a községnek. A település 1785-ben a népesebb falvak sorába tartozott, lakosainak a száma már közel 1.000 fő volt. 1910-ben a lakosság 90% élt a mezőgazdaságból. 1925-ben a községnek szeszgyára, két vegyeskereskedése, két kocsmája és kilenc iparosa volt. Két felekezeti iskolájában katolikus és evangélikus tanítók oktattak. A község legnagyobb területe erdő és szántó. Nagyobb arányú foglalkozási átrétegződés 1949 után következett be. 100 ember járt el dolgozni Halimba, Ajka, Padragkút iparvidékeire, Sümegre és Tapolcára. 1970-től a kereső lakosság 51,9%-a bányászatból és iparból, 44,7%-a mezőgazdaságból élt. (Forrás: Wikipédia) fm2: Taliándörögd http://dka.oszk.hu/033100/033169 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1600x1063 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Dávid Adrienne