http://dka.oszk.hu/033100/033193 13466673_657bde0ac.jpg http://dka.oszk.hu/033100/033193/13466673_657bde0ac_kiskep.jpg Galambok Galambok felvéve 2011-12-05 2011-12-05 létrehozva 2011-06-28 2011-06-28 A kép készítésének időpontja fénykép épület Inda fotó Inda fotó http://indafoto.hu/fm2/image/13466673-657bde0a/239037 Attribution 2.5 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Építészet, építőipar Épületek Vallás, egyház Keresztény vallások épületkép műfaj templom tárgyszó/kulcsszó református egyház tárgyszó/kulcsszó Galambok földrajzi hely Zala megye, Galambok, ref. templom A település első említése 1231-ből származik Golombuk néven. 1238-ban még Somogy megyéhez, majd 1331-ben már Zala megyéhez tartozott. A község fontos hadiút mellett feküdt, ezt egy 1420-ból származó oklevél említi. Az 1536-os adólajstrom szerint a település ismét Somogy megyéhez tartozott. Az 1550-es években - miként a környező településeket is - Galambokot is feldúlta a török. A megszállás ideje alatt a falu sokat szenvedett, nem csak a török, hanem császári seregek miatt is. A falu lakossága erősen megfogyatkozott, több, mint 100 ház üresen állt. A lakosság ekkor jórészt állattenyésztésből élt. Az 1660-as években is tovább folytatódtak a megpróbáltatások. A törökök újra pusztítottak, de nem kímélték a falut a zalavári vitézek, sőt még a szentgróti kereskedők sem. A XVII. század végén javult a falu sorsa. Új tulajdonosai között a nagyszombati vörös barátok 51 házhelyet alakítottak ki szántó, rét és gyümölcsös területtel. Egy pár év múlva már nem volt puszta telek. A XVIII. század elején pestis pusztított a településen, de hamarosan rendbejött a falu. 1770-ben a lakosság száma 456 fő volt, 106 családban. A malom patakja ebben az időben gyakran kiáradt, és a katonai átvonulások, összevonások is sok kárt okoztak. A XIII. század végén és a XIX. század elején gyorsan fejlődött a település. 1805-ben a lakosok száma már 880 fő volt, 1848-ra ez a szám már 1400 főre nőtt. A század elején kocsmaház és mészárszék is épült. A kiegyezés után is növekedett a népesség. A lakosok java része továbbra is állattenyésztéssel, főleg szarvasmarha- és lótenyésztéssel foglalkozott. A szegényebbek a környező uradalmakba jártak dolgozni. 1925-ben a katolikusoknak és a reformátusoknak is volt a településen iskolájuk. Fűrésztelep és téglagyár is működött ekkor. 1949-ben 1705 ember élt itt, majd a lélekszám csökkenni kezdett. 1998-ban 1310-en laktak a településen. 1948-ban vezették be az áramot. Galamboknak 1952-től van művelődési otthona, 1953-tól mozija. 1962-ben óvoda is létesült. Az 1960-as években öntevékeny művészeti csoportok szerepeltek itt. Az utcákat az 1950-es évek végétől kezdték kikövezni. 1969-től törpe vízmű működik a településen, 1991-től a kábeltévé. 1993-tól van vezetékes gázellátás. Ma Zalakaros közelségének (kb 3 km-re fekszik egymástól a két település) köszönhetően egyre jobban fejlődik. (Forrás: Wikipédia) Az ákosi ref. templom http://dka.oszk.hu/002100/002109 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1067x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Dávid Adrienne