http://keptar.oszk.hu/037300/037346 1895_Oldal_280_h.jpg http://keptar.oszk.hu/037300/037346/1895_Oldal_280_h_kiskep.jpg Georgiai leány Georgiai leány Gróf Zichy Jenő és társai kaukázusi utazásából Wosinszky apát-plébános és Jermakov fényképfölvételei után összefoglaló cím fényképész Wosinsky Mór N apát 1854-1907 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2012-06-24 2012-06-24 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 fénykép újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 42. évf. 28. sz. (1895. julius 14.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02159/pdf/ Néprajz, antropológia Más országok néprajza Utazás, turizmus Külföldi országok, városok Néprajz, antropológia Tárgyi néprajz portré műfaj fénykép műfaj népviselet tárgyszó/kulcsszó kaukázusi népek tárgyszó/kulcsszó népművészet tárgyszó/kulcsszó felfedező utazás tárgyszó/kulcsszó derékkép tárgyszó/kulcsszó népviselet tárgyszó/kulcsszó közel-keleti állam tárgyszó/kulcsszó grúzok tárgyszó/kulcsszó lánygyermek tárgyszó/kulcsszó 19. sz. időszak Kaukázus-vidék földrajzi hely Grúzia földrajzi hely Georgiai leány. Gróf Zichy Jenő és társai kaukázusi utazásából Wosinszky apát-plébános és Jermakov fényképfölvételei után A cserkesz, vagy saját nyelvén adige törzs. Ehhez számíttatnak: a kabard, sabszig (vagy sapszúg) és natukai, továbbá az abkház, abaza, dsihét, ubisk, abadzék nevű és más apróbb népek, melyek a Kaukázus fő lánczolatának a völgyeiben és fensíkjain vannak elszórva. Zichy Jenő grófot és utazó társait ezek már közelebbről érdeklik, mert közöttük több helyt meglepő hagyományok élnek a magyar nemzetre vonatkozólag. Már Déchy Mór honfitársunk, mikor a Kaukázusban utazott, személyesen hallotta a szvánok névleges fejedelmétől, Dadian herczeg-től, hogy az ő családja saját hagyományaik szerint szintén magyar származású, bár e hagyomány forrásának már nem tudta urát adni; de a székhelyétől nem messzire megmutatott Déchy-nek egy régi várromot, melynek Magyar a neve. A kabardok eredetéről többféle monda hallható. Verescsagin orosz festő, mikor 1864-65-ben a földjükön utazott, azt a hagyományt jegyezte fel róluk, hogy a kabardok egyiptomi származásúaknak tartják magukat. Valaha aztán átszóródtak Kis-Ázsián át Európába, a Krím félszigetre és ott annak Kabarda nevű folyó-jától kölcsönözték volna mai nevöket. Később a Kubán vagy Kubány folyó mellékére költöztek, s részben ott telepedtek le; más részök fölebb nyomult a hegyekbe, hol a szomszéd törzseket mind hatalmuk alá hajtották, s valóságos urai voltak a hegyeknek, míg Jermolov tábornok 1822-ben Oroszország uralma alá nem kényszerítette őket. Azóta annyira megfogytak, hogy ma alig vannak 10-12 ezren. A kabard népnek két osztálya van: földmívelő parasztok és nemesek. Emezek általában igen előkelő megjelenésűek. Egészben véve szegény és tudatlan nép; írni, olvasni tudó kevés akad köztük; de azért igen értelmesek s józan életűek. Bort nem isznak; csak ünnepiesb alkalmakkor lakomáznak bőven. Egyik jellemvonásuk a harczias bátorság, de durvaságra és boszúállásra is hajlandók. [FORRÁS: Vasárnapi Újság http://epa.oszk.hu/00000/00030/02159/pdf/02159.pdf] Wosinszky: Abaza nők Biberd Aulban, a kis Szelencsuk völgyében http://dka.oszk.hu/037300/037326 Wosinszky: Kabard nő Atazsukiban, a Bakszán-völgyben http://dka.oszk.hu/037300/037328 Wosinszky: Karacsaj nők Kart-Dzsurt Aulban http://dka.oszk.hu/037300/037341 Wosinszky: Georgiai lányok http://dka.oszk.hu/037300/037342 JPEG képállomány N JPEG képállomány 507x637 200 szürke 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás tuplow