http://dka.oszk.hu/041600/041601 fehervarcsurgo_karolyi_kastely.jpg http://dka.oszk.hu/041600/041601/fehervarcsurgo_karolyi_kastely_kiskep.jpg Fehérvárcsurgó - Károlyi-kastély Fehérvárcsurgó - Károlyi-kastély felvéve 2012-07-16 2012-07-16 létrehozva 2011 0000-00-00 A fotózás dátuma. fénykép épület Civertan Civertan Grafikai Stúdió http://www.civertan.hu Építészet, építőipar Épületek Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Történelem, helytörténet Muzeológia, műemlékvédelem Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók épületkép műfaj kastély tárgyszó/kulcsszó légi felvétel műfaj látkép műfaj műemlék tárgyszó/kulcsszó barokk stílus klasszicizmus stílus eklektika stílus 1844–1854 időszak Fehérvárcsurgó földrajzi hely A Károlyi-kastély Fehérvárcsurgón, Fejér megyében található. A fehérvárcsurgói birtok első tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és később a Perényi családé lett. Feljegyzések szerint a mai kastély helyén már 1786 előtt állt Perényi Ignác báró barokk kastélya. 1834-ben a Berényi Imre elzálogosította Károlyi György grófnak, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapító tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1853-ban vásárlás útján végérvényesen a Károlyi családhoz került. A kastély építése Henrich Koch a tervei alapján történt 1844 és 1854 között. Henrich Koch, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos a tervezésben vett részt. A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó ballusztráddal. A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki. Károlyi György halála után (1877) a kastélyt a másodszülött fiú Viktor örökölte. Majd 1888-ban a kastély tulajdonosa Károlyi Gyula, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezőjének és első elnöke lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály a politikus a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő, Károlyi György nagyapja volt. Károlyi József, Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, országgyűlési képviselője nevéhez fűződik az épület díszudvar felöli homlokzatának, 1910 körüli eklektikus, barokk átalakítása, amely az U alak közepére tervezett, íves elliptikus bővítésével megváltoztatta a homlokzat összhatását. Ekkor került a középrészbe a könyvtárterem. Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, aki a második világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa volt. A második világháborút követően a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártalanítás nélkül államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1955-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Majd állami nevelőotthonként működött egészen a 1980-as évekig. 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához került, aki felújíttatta. A park 40 hektáros arborétum jellegű. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak. (Forrás: Wikipédia) fm2 : Fehérvárcsurgó http://dka.oszk.hu/033100/033178 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1000x717 72 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn