http://keptar.oszk.hu/042300/042348 1900bb_Page_209.jpg http://keptar.oszk.hu/042300/042348/1900bb_Page_209_kiskep.jpg A budai királyi vár a Duna felől, az újjáépítés után Budai királyi vár a Duna felől, az újjáépítés után digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2013-01-03 2013-01-03 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 kép újságrészlet épület Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 47. évf. 25. sz. (1900. június 24.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02421/pdf/ Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Építészet, építőipar Épületek Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Történelem, helytörténet Muzeológia, műemlékvédelem Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet épületkép műfaj látkép műfaj palota tárgyszó/kulcsszó vár tárgyszó/kulcsszó műemlék tárgyszó/kulcsszó 19. század időszak Budapest földrajzi hely Budapest. Vár földrajzi hely A budai királyi vár a Duna felől, az újjáépítés után. A hajdani magyar királyi palota, a Budavári Palota fővárosunk egyik legkiemelkedőbb nevezetessége, a világörökség része. Budapest budai oldalán a Duna felett a Várhegyről a jellegzetes zöldes színű kupolájával magasodik az ég felé. A fényűző gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették, díszítették a királyi lakhelyet. Azonban 1541-től, a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult és az 1686-os ostrom és visszafoglalás is igen komoly károkat hagyott a várban és a várnegyed épületeiben. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám úgy hogy a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek is még megmutatkozhassanak. 1715-ben kezdődött meg a bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a területe. A szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban kapott helyet az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteménye. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk-neobarokk kupoláját. A második világháború idején a Budavári Palota hadszíntérré vált és súlyosan megrongálódott. A csodálatos neobarokk kupolája is közvetlen találatot kapott, ám még harcok után is napokig lángolt, így szinte teljesen megsemmisült. Egyes részei a felismerhetetlenségig tönkre mentek. A helyreállítására csupán az 1960-as években került sor, a rekonstrukció folyamán azonban az eredetitől eltérő építészeti megoldásokról hoztak döntéseket. Így jött létre a ma látható barokk épülethomlokzat. A Budavári Palota lett Budapest egyik legjelentősebb kulturális és turisztikai központja. A palota épületében a Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum és az 1985-ben beköltözött Országos Széchenyi Könyvtár csalogatja a kultúrára éhes látogatókat. A palota Savoyai terasza nyaranta és ősszel legendás hírű, többnapos fesztiválok színtere. (Forrás: budapest.varosom.hu) A budai királyi palota a Gellérthegy oldaláról nézve : Legújabb fénykép után http://dka.oszk.hu/040600/040647 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2493x1548 300 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Kekk Adrienn