http://keptar.oszk.hu/046500/046540 553-564_pix_oldal_3_kep_0001.jpg http://keptar.oszk.hu/046500/046540/553-564_pix_oldal_3_kep_0001_kiskep.jpg Ancona bevétele Ancona bevétele digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2013-10-27 2013-10-27 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 metszet újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 7. évf. 46. sz. (1860. november 11.) hetilap OSZK EPA http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/00350/pdf/VU-1860_07_46_11_11.pdf Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Közlekedés, szállítás Hajózás metszetkép műfaj tenger tárgyszó/kulcsszó szoros tárgyszó/kulcsszó épület tárgyszó/kulcsszó hegység tárgyszó/kulcsszó kikötő tárgyszó/kulcsszó gát tárgyszó/kulcsszó védelmi építmény tárgyszó/kulcsszó Olaszország földrajzi hely Kr. e. 387-ben alapította I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz. Görög neve Ankón volt, a latin Ancon Dorica. A római birodalom az illír háborúban foglalta el, Kr. e. 268-ban. A város már a kezdetektől igen jelentős volt, mert innen vezet a legrövidebb tengeri út Dalmáciába, ráadásul egy mészkőszirt védelmében ez az Adria teljes partján Itália egyetlen jó, természetes kikötője. Traianus császár megnagyobbíttatta a kikötőt, és egy rakpartot építtetett. A Római Birodalom bukása után a város a gótok, a longobárdok, majd a szaracénok kezébe került. A középkorban egy ideig független köztársaságként a Pantapolois város-szövetséghez tartozott. I.u. 774-ben Nagy Károly a Pápai Államnak adományozta. A franciák 1797-ben átmenetileg megszállták, és jelentős erődvárossá építették ki. (Forrás:wikipedia) Ancona " Az első ellenséges csapat sept. 17-én 10 nápolyi és szárd csavargőzösön közeledett Ancona alá. Sept. 18-án a Castelfidardoi ütközet napján, kezdé meg a hajósereg a tüzelést. Ugyan e nap estéjén ért Anconába Lamoriciére, a pápai sereg romjaival. A szárd sereg sarkában volt, s Anconát a szárazföldről azonnal bekerité, a város kétségbeeső helyzetét jól ismerve, gyorsan nyomult előre, s ugy már sept. 22-én a Monte d'Anconától egész a Borgó Piótól Sinigagliára vezető utig, a város felett valamennyi magasabb pontot elfoglalt. Sept. 24-én a hajósereg, a kikötő felé épült városrészt lövöldözé, miben a szárazföldi seregtől lőn támogatva, mely vontcsövü ágyuival a hegyekről lövöldözé a várost. Sept. 24. és 25-én rövid megszakasztásokkal folytattatott a támadás. A pápai sereg, számra csekély, egyik pontról a másikra parancsolva, éjjel nappal harczkészen tartva, nem annyira az ellenséges lövések által pusztitva, mint inkább egészen kifárasztva és elgyengülve, nagyon megfogyott. Sept. 26-a igen véres nap volt. A szárdok, ágyuiktól fedezve, a Monte Pulito-t támadták meg. Háromszor verettek vissza, a negyedik támadásban végre elfoglalták a helyet, ez nap foglalták el a Porta Pia és Monte Pelago előtti kórodát, s igy Ancona sorsa el volt döntve." Forrás: (Vasárnapi Ujság,7. évf. 46. sz. (1860. november 11.)) Ancona bevétele http://epa.oszk.hu/00000/00030/00350/datum09657/cim209663.htm Ancona http://hu.wikipedia.org/wiki/Ancona JPEG képállomány 1 N JPEG képállomány 1793x1024 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Nagy Erzsébet