http://dka.oszk.hu/047100/047107 1358178402.jpg http://dka.oszk.hu/047100/047107/1358178402_kiskep.jpg Somoskő, Petőfi- kunyhó Somoskő, Petőfi- kunyhó felvéve 2013-10-05 2013-10-05 kibocsátva 2013-01-14 2013-01-14 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. fénykép Országalbum Országalbum http://www.orszagalbum.hu/somosko-petofi-kunyho_p_79522 Attribution 3.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Irodalomtörténet, irodalomtudomány Magyar irodalom története Építészet, építőipar Épületek épületkép műfaj vár tárgyszó/kulcsszó épületmaradvány tárgyszó/kulcsszó lakóépület tárgyszó/kulcsszó Somoskő földrajzi hely A legenda szerint, amikor Petőfi Sándor 1845-ben Somoskőben járt, megszállt ebben a kis házikóban. A mögötte lévő vár 1920-tól nem tartozik Magyarországhoz. A somoskői vár a magyar-szlovák országhatárt jelző kerítés túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen. Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része. Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit. A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a "pogány" seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait. Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: "Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van." További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek - Szlovákia önálló állammá alakulása után - sajnálatos módon félbeszakadtak. (Forrás: Wikipédia) juhaszj: Somoskői vár http://dka.oszk.hu/046000/046014 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1632x1232 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Dávid Adrienne