http://dka.oszk.hu/047800/047825 1367700366.jpg http://dka.oszk.hu/047800/047825/1367700366_kiskep.jpg Farkas kutyatej Farkas kutyatej felvéve 2013-11-27 2013-11-27 kibocsátva 2013-05-04 2013-05-04 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2013-05-04 2013-05-04 A kép készítésének időpontja. fénykép Növényvilág Országalbum Országalbum http://www.orszagalbum.hu/farkas-kutyatej_p_81094 Attribution 3.0 Biológia, etológia Növénytan Mezőgazdaság, élelmiszeripar Növénytermesztés, kertészet Orvostudomány, állatorvostan Alternatív gyógyászat növénykép műfaj vadon termő növény tárgyszó/kulcsszó kertészeti növény tárgyszó/kulcsszó dísznövény tárgyszó/kulcsszó virág tárgyszó/kulcsszó kutyatej tárgyszó/kulcsszó gyógynövény tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Latin neve: Euphorbia cyparissias. 20-50 cm magasra megnövő, bokros növekedésű, vékony, felálló szárú faj. Levelei szálasak, igen keskenyek, puha tapintásúak, sérüléskor fehér, ragacsos tejnedvet eresztenek. A szárat sűrűn borítják, egészen a virágzatig. Virágai szárvégi bogernyőben nyílnak. Színük halványzöld, jelentéktelenek, inkább az őket körülvevő murvalevelek feltűnőek, melyek hasonló színűek, de nyáron, tartós csapadékhiány után pirosra színeződnek. Termése tok. A kutyatej (Euphorbia) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának névadó nemzetsége közel 1700 fajjal. Nevét Numidia egykori királyának, II. Jubának görög udvari orvosáról kapta. A nemzetség további magyar megnevezései A Pallas nagy lexikona szerint: ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej. A mérsékelt égövtől a trópusokig terjedt el az Ó- és az Újvilágban egyaránt; a legtöbb Afrikában és Dél-Amerikában. Több afrikai faj párhuzamos evolúcióval az amerikai kaktuszokhoz hasonló törzsszukkulens növénnyé alakult. Európában mintegy száz fajuk honos; ezek közül Magyarországon 37 él vadon. Páratlanul változatos nemzetség: a fajok között apró egyéves növények (mint például a farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias L.) és fatermetű, CAM fotoszintézisű pozsgások egyaránt előfordulnak. Valamennyi faja fehér tejnedvet tartalmaz, a nemzetség erről kapta magyar nevét. Levelei váltakozva vagy átellenesen, ritkán örvösen állnak. Többnyire egyivarú virágainak nincsenek sziromlevelei, ezeket időnként a murvalevelekből átalakult ál-csészelevelek pótolják. A többnyire nem túl feltűnő virágok a beporzó rovarokat a bőséggel termelt nektárral csalogatják. Valamennyi faja és a növény minden része mérgező; hatóanyagai a diterpének. Csípős ízű tejnedve hánytató, hashajtó hatású. A pozsgás fajok a kaktuszokhoz hasonlóan tövises cserje, gömb- és oszlopos alakúak egyaránt lehetnek. A kaktuszokhoz hasonlóan bordásak, a bordák élein tövisekkel (ezek rendszerint párosával vagy hármasával nőnek). A népi gyógyászatban több faját hashajtónak használták. Mivel tejnedve felmarja a bőrt, több faj nedvét hólyaghúzó szernek alkalmazták. Az Euphorbia heptagona nedvéből Afrikában nyílmérget főztek. Az Euphorbia picta nedvéből nyerskaucsukot állítottak elő. A szőrös kutyatej (Euphorbia hirta) Afrikában és Ázsiában régóta ismert gyógynövény. Különlegessége, hogy a nem tartalmazza a többi kutyatejben előforduló mérgező anyagokat. Több pozsgás faját dísznövénynek ültetik. (Forrás: Wikipédia) gojkoivan: Kutyatej http://dka.oszk.hu/022700/022705 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1600x1200 96 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Simon Jennifer