http://dka.oszk.hu/054900/054915 467_562_pix_Oldal_15_Kep_0001a.jpg http://dka.oszk.hu/054900/054915/467_562_pix_Oldal_15_Kep_0001a_kiskep.jpg A hazai ruténokról Hazai ruténokról digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2014-10-10 2014-10-10 digitalizálva 2004 0000-00-00 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 33. sz. augusztus 14. hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/01432/pdf/01432.pdf Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Néprajz, antropológia Magyar néprajz Néprajz, antropológia Tudománytörténet grafika műfaj népviselet tárgyszó/kulcsszó népcsoport tárgyszó/kulcsszó öltözködés tárgyszó/kulcsszó ruházat tárgyszó/kulcsszó emberábrázolás műfaj nemzetiség tárgyszó/kulcsszó kisebbség tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Sárosmegyei leány és zempléni fiatal pár "A rutén nép nyelve, vagyis az eredeti orosz nyelv, sokkal műveltebb volt, mint a moszkvai. Ha a kettőt összevetjük, az elsőséget ugy hangzatosság, mint lágyabb, de mégis szabatos kifejezés miatt a ruténnak kell vala odaítélnünk. De midőn Moszkva birtokába vette Kijevet, nemcsak a ruszkij nevet szerezte meg magának, hanem a rutén nyelv szókincsét is átvette, melyet aztán a saját szókincsével, meg a sok kölcsönzött szóval megtarkitott és az igy származott nyelvre rásütötte a moszkvai nyelvjárás bélyegét Tudjuk Nagy Péterről, hogy mindenható hatalmánál fogva még a nyelvre is bókokat vetett és a szorosan vett moszkvai nyelvet tette az állam egységes nyelvévé. A rutén nyelv folytonos üldöztetésnek lön alávetve, mindamellett ugy a hogy fejlődött. Egyébként ma Oroszországban, jóllehet 14 millió rutén vagy kis-orosz van a birodalomban, ugy áll a dolog, hogy rutén nyelven se irni, se fölolvasni, se nyomtatni, de még énekelni sem szabad (1876. május havában kelt czári rendelet értelmében.)" (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 33. sz. augusztus 14.) A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Alekszander Duhnovics eperjesi ruszin görög katolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a Kárpátok vidékén élő görög katolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi Magyarországon történt, a felvidéki szláv lakosság szlovák nemzetté formálódásával és a Habsburg uralom alatt álló Galícia kisorosz és kozák lakosságának ukrán néppé válásával egy időben. (Forrás: Wikipédia) Rutén falvak Máramaros vármegyében / rajzoló Szabadhegyi Mihály http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=25791 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1247x807 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Erzsébet