<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/055200/055256</URLOfDoc> 
	<Filename>381_480_pix_Oldal_26_Kep_0001.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/055200/055256/381_480_pix_Oldal_26_Kep_0001_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Hugo Viktor lakháza Párisban</MainTitle>
	<UniformTitle>Hugo Viktor lakháza Párisban</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2014-11-06</PdateChar>
        <Pdate>2014-11-06</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2004</PdateChar>
        <Pdate>0000-00-00</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
        <NameOfType>épület</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>30. évf. 29. sz. (1883. julius 22.)</OriginalAttendance>
        <Technology>metszet</Technology>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/01533/pdf/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Irodalomtörténet, irodalomtudomány</Topic>
        <Subtopic>Világirodalom története</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Politika, államigazgatás</Topic>
        <Subtopic>Politikatörténet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Építészet, építőipar</Topic>
        <Subtopic>Épületek</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Építőművészet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>metszetkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>épületkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Hugo, Victor (1802-1885)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>költő</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>lakóépület</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>villa</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kert</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Párizs</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Franciaország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Hugo Viktor lakháza Párisban.</Caption>
        <Description>Az első napot mindjárt arra használták föl, hogy tiszteletöket tegyék korunk legnagyobb élő költőjénél, Hugó Viktornál. Délután 2 órára volt kitűzve a fogadás s a társaság kocsikon vonult az Avenue Viktor Hugó felé, melynek 50. és 52-ik száma alatt lakik az agg költőkirály. Külsőleg e ház egyet képez  rajta semmi rendkivüli: egyszerű villaszerű épület, melybe egy kis ajtón jutni be, kerten keresztül, mely egyúttal udvar. A ház baloldalán lakik a költők Nesztora, jobbról Lockroy és neje, ki egykor a költő elhunyt fiának volt neje s a két unoka, kiket a nagyapa végtelen gyöngédséggel szeret s oly szépen örökített meg müveiben. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1883. julius 22.)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Élete és művészete szinte teljesen átfogta a 19. századot. Szellemi formálódására hatással volt királypárti meggyőződésű édesanyja és tábornok apja, aki Napóleon seregében szolgált. Irodalmi példaképének François-René de Chateaubriand-t tartotta. 1819-ben a Toulouse-ban meghirdetett Jeux floraux pályázaton Aranyliliomot nyert az Óda IV. Henrik szobrának újra felállításáról című költeményével. Korán megnyilvánult írói elhivatottsága, royalista, katolikus versekkel kezdett. Az 1820-ban meggyilkolt Berry hercegének haláláról írt ódáját XVIII. Lajos 2000 frank évi kegydíjjal jutalmazta. Első verseskötete 1821-ben jelent meg Ódák címmel. A Bourbonokat dicsérő versekért a király évi 1000 frank kegydíjban részesítette.
A fiatal költő 1824-től részt vett a Charles Nodier által szervezett irodalmi összejöveteleken, amelyeket a romantika bölcsőjének tartottak. A Cromwell-előszóban szakított a klasszicista dráma hármas egységével, és az Hernani drámájával teremtette meg a romantikus dráma műfaját. Hugo kilenc regényt írt. Az emigráció alatt születtek a legismertebbek (A párizsi Notre-Dame kivételével). Regényei nem szórakoztató írások, hanem szinte mindig eszmék szolgálatában állnak. A hősköltemény, a természet erőivel, a társadalommal, a fatalizmussal való küzdelem mindig közel állt Hugóhoz. A nyomorultak történelmi, társadalmi-filozófiai regény, az író mélyen humanista eszméinek és az emberi természetről vallott nézeteinek megnyilatkozása. Hugo nagy jelentőséget tulajdonított a regénynek, írói munkássága csúcsteljesítményének tartotta.
Képviselőként aktív szerepet játszott a politikai életben. 1845. április 15-én Lajos Fülöp király vikomt rangban felvette a főrendbe, s így bekerülhetett az eléggé konzervatív Felsőházba. Az alkotmányozó és a törvényhozó nemzetgyűlésben felszólalt a szegénység, a társadalmi kirekesztettség ellen, a nők és gyerekek emberi jogaiért, a halálbüntetés eltörléséért, a sajtószabadságért, az ingyenes és világi oktatásért. 1851 és 1870 között politikai emigrációban élt Belgiumban, Jersey szigetén, végül Guernsey szigetén. Visszatérése után a francia szenátusban politizált. Republikánus, demokrata, sőt szocialista eszméket vallott. Olvasta Charles Fourier és Pierre-Joseph Proudhon írásait. Jean Monnet-t és Robert Schumant száz évvel megelőzve javasolta az Európai Egyesült Államok (Európai Unió) létrehozását.
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Hugo Viktor</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/054700/054774</URLOfRelation>
</relation>
<relation>
        <NameOfRelation>Hugo Viktor dolgozó szobája</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/055200/055254</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1419x957</MaxImageSize>
        <FinestResolution>199</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>PUBLIC</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>