<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/057600/057601</URLOfDoc> 
	<Filename>281_376_pix_Oldal_09_Kep_0001.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/057600/057601/281_376_pix_Oldal_09_Kep_0001_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>A budapesti kirándulók Fiuméban</MainTitle>
	<UniformTitle>Budapesti kirándulók Fiuméban</UniformTitle>
</DKAtitle>
<other_title>
	<OtherTitle>Elindulás Fiuméból Buccariba</OtherTitle> 
	<TitleRefinement>alcím</TitleRefinement>
</other_title>
<creator> 
	<RoleOfCreator>fényképész</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Zamboni</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Carlo</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>I</CreatorInvert>
</creator>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2015-01-07</PdateChar>
        <Pdate>2015-01-07</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2008-09-01</PdateChar>
        <Pdate>2008-09-01</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>33. évf. 19. sz. (1886. május 9.)</OriginalAttendance>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/01679/pdf/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Helytörténet, helyismeret</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Utazás, turizmus</Topic>
        <Subtopic>Külföldi országok, városok</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>grafika</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>jelenetkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kirándulás</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>hajókirándulás</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kikötő</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>utazó</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kirándulóhely</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Fiume</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>1886</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>A budapesti kirándulók Fiuméban. - Elindulás Fiuméból Buccariba.</Caption>
        <Description>Fiúméhoz sok vonzó emlék fűződik, s a magyar ember előtt rokonszenves és titokzatos hely, mert a tenger csak tenger marad mindig annak, a ki az alföld lapályához és a bérczekhez szokott. Egy kis elteltséggel is gondol a magyar Fiúméra, melynek vizet "magyar tengernek" nevezik, s melyett Magyarország emelt az Adriai-tenger egyik elsőrendű kikötőjévé és a régen hatalmas Trieszt vetélytársává.
Az utazó társaságot a fiumeiek nagy szívességgel fogadták, és szeretetreméltón éreztették velők, hogy még itt is otthon vannak. Hivatalos szertartás nem volt, de volt sok melegség, s az indóházban sokan várták, és örömmel bokrétázták föl az érkezőket a déli égalj korán nyíló virágaival. Mikor a tengeren tettek kirándulást, akkor is összegyűlt Fiume a parton és barátságos érdeklődéssel nézte a hajóra helyezkedést és elindulást.
Elhajóztak a szomszédos Abazziába, mely egyre keresettebb üdülőhely. Levegőjét télen-nyáron enyhén tartja a tenger, s a hasgató Bóra mérgétől is védve van. Másnap Buccarit tekintették meg, algyönyörű fekvésű horvát várost. Fiúméban is volt elég látni való. A város folyton épül, egyre nagyobbodik, az élet benne most már igazán egy kikötővárosé. A kirándulók egy része az ünnep másodnapjának estéjén Pola felé vitorlázott, a hadi tengerészet főhelyére. Ez azonban már nem tartozott a programmhoz. A nagyobb rész visszatért, egy tanulságos kirándulás gazdag benyomásaival.
Képünk a kirándulás eseményeiből azt a jelenetet tünteti föl, mikor az utasok ápril 26-ikán reggel két gőzhajóval Buccariba indultak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. május 9.)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Fiume (olaszból átvett név), (horvátul Rijeka, németül Sankt Veit am Flaum (elavult), vagy Fiume, latinul Vitopolis, Flumen) város Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. A Kvarner-öböl partján fekvő település az ország legfontosabb kikötője és harmadik legnépesebb városa Zágráb és Split után.
A terület legelső telepesei a kelták és az illírek voltak. A város a 20. században hat országhoz tartozott: Osztrák-Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország. 1920 és 1924 között itt működött a Fiumei Szabadállam nevű államalakulat, melynek a magyar is hivatalos nyelve volt.
A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. Továbbá kisebb megszakításokkal 1776-1918 között Szádrévvel és a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, mely a Szent Korona tagja így a Magyar Királyság része volt. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Bakar (régi magyar néven Szádrév, olaszul: Buccari) város és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Hreljin, Krasica, Kukuljanovo, Plosna, Ponikve, Praputnjak, ©krljevo és Zlobin települések tartoznak hozzá.
A horvát tengerpart egyik legfestőibb kisvárosa Fiumétól 15 km-re délkeletre a fekszik. A Bakari-öböl 4,6 km mélyen nyúlik be a szárazföldbe. Mélysége eléri a 40 métert. Bakar mint egy amfiteátrum, úgy öleli körül az öböl egy részét. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Fiume, a magyar tengerpart fővárosa</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/044200/044262</URLOfRelation>
</relation>
<relation>
        <NameOfRelation>Fiume</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/054900/054921</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1652x1307</MaxImageSize>
        <FinestResolution>200</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>PUBLIC</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>