http://dka.oszk.hu/059500/059538 477_572_pix_Oldal_22_Kep_0001.jpg http://dka.oszk.hu/059500/059538/477_572_pix_Oldal_22_Kep_0001_kiskep.jpg Bugát Pál Bugát Pál 1793-1856 alcím digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2015-03-11 2015-03-11 digitalizálva 2004 0000-00-00 grafika újságrészlet arckép Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 35. sz. augusztus 31. hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/01904/pdf/01904.pdf Pedagógia, nevelés Felsőfokú oktatás Orvostudomány, állatorvostan Tudománytörténet metszetkép műfaj Bugát Pál (1793-1865) személynév orvos tárgyszó/kulcsszó tanár tárgyszó/kulcsszó értelmiség tárgyszó/kulcsszó 19. sz. időszak Dr. Bugát Pál "Nyomtatásban megjelent önálló müveinek s fordításainak száma huszonöt, mintegy 40 kötetben; e mellett halála után még 16 kisebb-nagyobb mű kéziratát találták meg hagyatékában, nem is említve apróbb értekezéseit s az Orvosi Tár szerkesztését, mely utóbbi munkájában legelőször dr. Schedel Ferencz, a később Toldy Ferencz név alatt oly nagyhírűvé vált irodalomtörténész, majd Flór Ferencz segítették, s végül a magyar orvosok s természetvizsgálók három első vándorgyűlésének munkálatait, melyeket szintén ő szerkesztett. Nagyobb fordításai voltak: Hempel boncztana 2 kötetben, Hahnemann homeoepathikus kézikönyve, Chelius sebészettana 2 kötetben, Tscharner physikája. Önálló eredeti müvei közt említendők: Eptan (1830),Orvosi szókönyv"(1833), ((Természettudományi szóhal-maz (1843). Megjelentek nyomtatásban a dinynyéről, szőlő-kórról szóló értekezései s az akadémiában tartott értekezései, melyek csaknem mind nyelvészeti tárgyúak voltak." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 35. sz. augusztus 31.) Több évig tanársegéd volt, majd 1823-ban Bakabányán orvos lett. 1824. január 10-én az orvosi kar jegyzőjévé választották, s ezért ismét Pestre költözött. Még 1824 áprilisában Selmec- és Bélabánya főorvosává nevezték ki. 1824. október 5-én pedig a pesti egyetemre az elméleti orvostudományoknak a sebészek számára rendelt tanszékére habilitálták és azt november 9-én foglalta el, itt működött 24 évig. 1848-ban a honvédelmi bizottmány kormánya alatt Magyarország főorvosául nevezték ki. 1849-ben ő is követte a magyar kormányt Debrecenbe, és részt vett a honvédelmi bizottság ülésein, ezért a világosi katasztrófa után szülőföldére visszavonult tudós orvost megfosztották tanári állásától, sőt nyugdíjigényétől is. A közéletből kiszorítva szorgalmasan tanulta az összehasonlító nyelvészetet, amely köréből több munkát hagyott hátra kéziratban majd a finn és török nyelvek tanulásával foglalkozott. (Forrás: Wikipédia) Bugát Pál http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=47456 JPEG képállomány N JPEG képállomány 965x990 200 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Erzsébet