http://keptar.oszk.hu/061000/061026 informatika_tortenete.jpg http://keptar.oszk.hu/061000/061026/informatika_tortenete_kiskep.jpg Informatika története Informatika története létrehozó Geigerné Kovács Viktória N felvéve 2016-07-22 2016-07-22 létrehozva 2012-12-19 2012-12-19 A prezentáció készítésének dátuma prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/qyfxrwy3qdjm/informatika-tortenete/ Geigerné Kovács Viktória Nem jogvédett Történelem, helytörténet Világtörténet Matematika, geometria Tudománytörténet Számítástechnika, hálózatok Ipartörténet Számítástechnika, hálózatok Számítástechnika általában informatika tárgyszó/kulcsszó számítógépes matematika tárgyszó/kulcsszó számolóeszköz tárgyszó/kulcsszó számítógép-generáció tárgyszó/kulcsszó számítástechnika tárgyszó/kulcsszó Informatika története átirata INFORMATIKA TÖRTÉNETE A számoláshoz az első segédeszközt a kéz ujjai jelentették. Ezért volt "kézenfekvő" a tízes számrendszer használata. Később köveket, fadarabkákat is használtak a számolás segítésére alkalmi eszközként. A számolás oktatásában még ma is használják a korongokat, számoló pálcikákat. ABAKUSZ A számoláshoz az első segédeszközt a kéz ujjai jelentették. Ezért volt "kézenfekvő" a tízes számrendszer használata. Később köveket, fadarabkákat is használtak a számolás segítésére alkalmi eszközként. A számolás oktatásában még ma is használják a korongokat, számoló pálcikákat. ABAKUSZ Az abakusz ókori eredetű egyszerű számolási segédeszköz. Az összeadás és a kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető abakusszal, a szorzás és az osztás sokkal körülményesebb. Az abakusznak igen nagy előnye, hogy az analfabéták is tudtak vele számolni. A római abakuszon egy helyiértéken 4 darab egyes értékű és egy darab ötös értékű golyó van, akárcsak az iskolákban most tanított szorobánon. Magyar abakusz A tanárok és kisdiákok a számolás művészetét nem csak az algebra segítségével, hanem a Magyarországon is elterjedt -és egyedivé - abakusz és a középkor óta egyre inkább tökéletesített számoló könyvecskék (táblázatok) segítségével is gyakorolták. SZOROBÁN A szorobán mítosza 1946 november 12-én mérte össze erejét a japán Macuzaki, aki szorobánt használt, és az amerikai Wood, aki elektromechanikus számológéppel dolgozott. Azonos számolási feladatokat kellett megoldaniuk. Mindegyik feladatot Macuzaki oldatta meg rövidebb idő alatt. NAPIER-PÁLCÁK John Napier (vagy latinosan Neper) skót tudós kis rudacskákat készített. A készlet tíz darab pálcából állt, mindegyik számjegynek volt egy pálca. (szorzás) A technikatörténetben számológépnek az az eszköz tekinthető, amely műveletvégzés közben a helyi értékek közötti átvitelt külön emberi beavatkozás nélkül végzi el. LOGARITMUS A XVI. sz. vége felé találták fel a logaritmust. Az első logaritmus-táblákat egymástól függetlenül készítette 1588-ban Jost Bürgi és 1594-ben a már említett John Napier. A tízes alapú logaritmust 1615-ben vezette be Henry Briggs. A logaritmustáblák alkalmazásával a szorzást és az osztást összeadásra és kivonásra lehetett egyszerűsíteni, nagyban meggyorsítva ezáltal a műveletek elvégzését. A LOGARLÉC 1622-ben William Oughtred (1574-1664) alkalmazott elsőként logaritmikus skálát a vonalzókon: a vonalzókra logaritmusokat mért fel, de az eredeti számokat írta melléjük. Így a vonalzók elcsúsztatásával két szám logaritmusát tudta összeadni és kivonni, a vonalzóról viszont maga az eredmény, a két szám szorzata vagy hányadosa volt leolvasható. Összeadásra és kivonásra a logarléc nem alkalmas A MECHANIKUS SZÁMOLÓGÉPEK KORSZAKA SCHIKARD SZÁMOLÓGÉPE 1623-ban Wilhelm Schikard tübingeni professzor a Napier-pálcák felhasználásával a négy alapművelet elvégzésére alkalmas számológépet készített. PASCAL ÖSSZEADÓGÉPE Az első, egységes egészként működő összeadógépet Blaise Pascal francia filozófus tervezte 1642-ben. A munkát Schikardtól függetlenül végezte és gépe nem is volt olyan fejlett, mint Schikardé. A gépet Rouenben adóbeszedőként dolgozó apja számára készítette az akkor 19 éves Pascal, hogy megkönnyítse annak munkáját. A számológép megmaradt az utókornak. Ez az eszköz tízfogú fogaskerekeket tartalmaz. A fogaskerekek minden foga egy-egy számjegynek felel meg 0-tól 9-ig. Minden helyiértéknek megfelel egy ilyen fogaskerék (hatjegyű számokat lehet a géppel összeadni). Az 1670-es években Gottfried Wilhelm Leibniz német filozófus és matematikus Pascal gépét továbbfejlesztette. amivel már szorozni, osztani és gyököt vonni is lehetett. Ez volt az első olyan számológép, amellyel mind a négy alapműveletet el lehetett végezni. A gép 20 jegyű számokkal dolgozott volna. Babbage (differenciagép) csak a gép egyes részeit tudta elkészíteni, a munkát azonban nem tudta befejezni: részben anyagi okok miatt, részben pedig a kor technikai lehetőségei nem voltak elegendőek. 1834-ben a differenciagép előállítási költségeit 17470 fontra becsülték (egy gőzmozdony ugyanekkor 1000 fontba került). 1991-ben Babbage részletes rajzai alapján megépítették az eredeti differenciagép egyszerűsített változatát korszerű anyagokból. A gép négyezer alkatrészből áll, méretei is tekintélyesek: 3,4 m × 0,5 m × 2,1 m. A berendezés tökéletesen működött. Japán abakusz ELEKTROMECHANIKUS (RELÉS) SZÁMÍTÓGÉPEK A következő állomást a jelfogók (relék) megjelenése jelentette: ez valójában egy kis elektromágnes által működtetett kapcsoló. 1910-es születésű német mérnök Konrad Zuse. 1935-től kezdte el a programvezérelt számítógép kifejlesztését. z1 Z1-Z2-Z3-Z4 SZÁMÍTÓGÉPEK MARK I-IV. számítógépeket a haditengerészet és a légierő számára. A gép hossza 15,5 m, szélessége 2,4 m volt, tömege 35 tonna. Kb. 400 000 dollárba került. 760 ezer elemet, 800 km-nél hosszabb vezetéket tartalmazott. Percenként 200 műveletet tudott elvégezni. Két szám összeadásához 1/3 másodpercre, összeszorzásához 6 másodpercre, osztáshoz mintegy 12 másodpercre volt szüksége. ELEKTRONIKUS GÉPEK - AZ ELSŐ GENERÁCIÓ (1946-1954) "elektronikus" szó valójában, eredetileg azt jelentette, hogy "elektroncsövekkel működő" 1623 A készülő gép egy tűzvészben elpusztult. 1960-ban az eredeti tervek alapján elkészítette az IBM. Az első ránk maradt mechanikus számoló szerkezet. Hét példányban készítette el, amiből kettő működőképesen (!) jelenleg is megtalálható múzeumokban. 1642 1671-ben Pascal gépének továbbfejlesztésével olyan gépet alkotott, melynek utódait még az 1950-es években is használták. 1820 (differenciagép), amit logaritmustáblázatok készítésére tervezett (1592-1635) (1623-1662) (1646-1716) (1791-1871) ENIAC A legfontosabb különbség, hogy a számítógép valamilyen fokú programozhatósággal rendelkezik, míg a számológép nem. Tehát a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy — lehet, hogy bonyolult — műveletet (például szorzás) képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani. Az első változat többek között 18000 elektroncsövet, 10000 kondenzátort, 70000 ellenállást tartalmazott. Tömege több mint 30 tonna volt. A gép mintegy 70 m2 területet foglalt el, hossza 30 m, magassága 3 m volt. Az összeadásokat 0,8 ; a szorzásokat 2,8 másodperc alatt végezte el. Működéséhez 120-150 kW teljesítményt igényelt. Viszont sebessége jelentősen megnőtt: kb. 2000-szeres művelet-sebesség növekedést jelentett a legjobb jelfogós gépekkel szemben. Az ENIAC építési munkáinak vége felé csatlakozott a fejlesztő csoporthoz NEUMANN JÁNOS (1903-1957). Az 1970-es, 1980-as években a logarléc végleg elavult. Harmadik generáció: integrált áramkörös gépek (1964-1971) EDVAC EDSAC UNIVAC IAS II. GENERÁCIÓS SZÁMÍTÓGÉPEK (kb. 1958-től 1965-ig tartott) TRANZISZTOROKAT tartalmaztak. Megnőtt a software jelentősége, magas szintű programozási nyelvek alakultak ki: FORTRAN, ALGOL, COBOL Az első tranzisztor Kemény János 1964-ben Kemény János (képen) és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben kifejlesztették a BASIC nyelvet. Harmadik generációs számítógépek (1964-től 1971-ig tartott) Már integrált áramköröket használtak. Negyedik generációs számítógépek A 4. generáció kezdetének a világ első mikroprocesszorának megjelenését tekintjük kb. 1971-től a 90'-es évek közepéig 1957-ben a szegedi egyetemen Muszka Dániel tervezte és építette meg a szegedi katicabogarat. A szerkezet a feltétlen és a feltételes reflexek modellezésére szolgál. A következőképpen néz ki : 60 cm hosszú, 40 cm széles, 25 cm magas gépben, a hétpettyes külső héj alatt kap helyet az elektronika, a mozgást 3 darab gumikerék segíti. Belső szerkezete elektroncsövekből, germániumdiódákból, fotocellákból, jelfogókból, elektromotorokból és mikrofonból áll, a 220V-os áramot hálózati kábelen keresztül kapja. A korabeli kiviteli nehézségek miatt Muszka Dániel az áramforrást nem tudta beépíteni a modellbe. A szegedi katicabogár jelenleg is működőképes gép, szegedi informatika múzeumban található. magyar Szabados Tamás: Az információtechnológia http://dka.oszk.hu/060900/060988 Prezi prezentáció 40 7. verzió N PDF dokumentum 40 N JPEG képállomány 770x433 96 színes közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna