http://keptar.oszk.hu/061100/061162 duna_ipoly_nemzeti_park.jpg http://keptar.oszk.hu/061100/061162/duna_ipoly_nemzeti_park_kiskep.jpg Duna-Ipoly Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park létrehozó Kovács Máté N felvéve 2017-04-03 2017-04-03 létrehozva 2015-05-29 2015-05-29 A prezi létrehozásának időpontja. prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/k3ov4qkz4p5r/duna-ipoly-nemzeti-park/?webgl=0 Kovács Máté Nem jogvédett Történelem, helytörténet Magyar történelem általában Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Biológia, etológia Állattan Biológia, etológia Növénytan magyarországi nemzeti park tárgyszó/kulcsszó cincér tárgyszó/kulcsszó tájegység tárgyszó/kulcsszó fauna tárgyszó/kulcsszó flóra tárgyszó/kulcsszó Duna-Ipoly nemzeti park földrajzi hely Visegrádi-hegység földrajzi hely Pilis földrajzi hely Budai-hegység földrajzi hely Duna-Ipoly Nemzeti Park Állatvilága Területe Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Igazgatósága Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom. Földrajzi tájegységei A nemzeti park két nagy hegyvidéke a Börzsöny és a Dunazug-hegység északkeleti része: Visegrádi-hegység, Pilis, Budai-hegység. A hegyvidékeket a Dunakanyar választja el egymástól. A nemzeti parkhoz tartozik még a Középső- és az Alsó Ipoly-völgy egy-egy szakasza is: Középső Ipoly-völgy: Balassagyarmat, Patak, Dejtár, Ipolyvece, Drégelypalánk, Hont; Alsó Ipoly-völgy: Ipolydamásd, Szob. Jellegzetességei A Duna–Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása. A Börzsönyben 1978-ban alakították ki a tájvédelmi körzetet. A hegység vulkáni tevékenység eredménye; legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m). A hegység 300–350 forrása bővizű patakokat táplál. A Pilis karbonátos kőzetekből épül föl. Jellemzőek rá a meredek, kopár mészkő- és dolomitlejtők. A hegység mintegy 200 karsztos barlangot rejt magában. A Visegrádi-hegység andezitvulkáni eredetű; geológiailag nem különül el a Börzsönytől, ezért a geológusok az Északi-középhegység részének tekintik. A keményebb lávakőzetek jobban ellenállnak az időjárásnak, mint a vulkáni tufa, amiben az erózió mély szurdokvölgyeket: Holdvilág-árok, Salabasina-árok, Rám-szakadék alakított ki. Címerállata a havasi cincér Címere Állatvilága igen gazdag és változatos. A tiszta vizű folyókban, a parthoz közel tömegesen élnek a: Kérészek és Álkérészek Ritkább kétéltűek: Ritkább halfajok: Petényi márna A lassabban folyó vizekben sok a ritkább hal: Magyar bucó Halványfoltú küllő Sárgahasú unka Foltos szalamandra A hüllők közül: Törékeny gyík Kiemelkedő jelentőségű madárfajok: Kerecsensólyom Parlagi sas Kígyászölyv A tiszta vizű folyókban, a parthoz közel tömegesen élnek a: A mocsarakban és nádasokban költ: Tőkés réce A barlangok denevéreknek adnak otthont: Sok a kis termetű rovarevő: Kis patkósdenevér Törpe cickány Növényzete A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű. A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű és a magyarföldi husáng. Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. A Szentendrei-sziget aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisak. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! magyar Duna-Ipoly Nemzeti Park https://hu.wikipedia.org/wiki/Duna%E2%80%93Ipoly_Nemzeti_Park Prezi prezentáció 19 2. verzió N PDF dokumentum 20 N JPEG képállomány 770x433 72 színes tömörítetlen KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna