<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/061100/061182</URLOfDoc> 
	<Filename>tatrai_nemzeti_park.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/061100/061182/tatrai_nemzeti_park_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Tátrai Nemzeti Park (TANAP)</MainTitle>
	<UniformTitle>Tátrai Nemzeti Park (TANAP)</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>létrehozó</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Nagy</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Diana</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
</creator>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2017-04-06</PdateChar>
        <Pdate>2017-04-06</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2017-01-22</PdateChar>
        <Pdate>2017-01-22</Pdate>
        <PdateNote>A prezi létrehozásának időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>prezentáció</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Prezentáció</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Könyvtártudomány - prezentáció</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Prezi</NameOfSource>
        <URLOfSource>https://prezi.com/svcwosfaq_hl/tatrai-nemzeti-park-tanap/?webgl=0</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <OwnerOfRights>Nagy Diana</OwnerOfRights>
        <NoteOfRights>Nem jogvédett</NoteOfRights>
</rights>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Európai országok történelme</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Helytörténet, helyismeret</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Utazás, turizmus</Topic>
        <Subtopic>Külföldi országok, városok</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Bányászat, vízügy</Topic>
        <Subtopic>Vízügy általában</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>nemzeti park</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>természetvédelmi terület</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>fauna</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>flóra</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vízügy</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Tátra</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Szlovákia</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <OCRText>A magas csapadékmennyiség, az alacsony párolgás és az erősen tagolt felszín okozzák a Tátra magas átlagos vízhozamát.
A hegyvidék a nagy mennyiségű csapadék lefolyását jelentősen lelassítja, amiben a hordalékkúpok, a morénák és a törpefenyőerdők játszanak fontos szerepet, a felszíni vizek ásványianyag-tartalma azonban alacsony.
A patakok vízhozama a téli hónapokban a legalacsonyabb, amikor a csapadék nagy része hó és jég formájában a hegyeken marad.
Az áprilisban meginduló olvadás a nyár elején éri el csúcspontját, ekkor tetőzik a patakok vízhozama.
Ez eltér Szlovákia más, alacsonyabb hegységekben eredő folyóinak vízjárásától, mivel azok a korábbi olvadás miatt tavasszal tetőznek.
A vízhozam sajátos ingadozását azonban a Tátrában eredő patakok viszonylag nagy távolságban is fenntartják.
Szlovákia legrégibb és legnagyobb nemzeti parkja
Egy 1948-ban hozott törvény alapján 1949 óta szolgálja a Magas-Tátra védelmét és 1987-ben terjesztették ki a Nyugati-Tátra területére
Jelképe a zerge, igazgatósága Tátracsorbán működik
Itt található a Kárpátok legmagasabb pontja, a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)
1993 óta a lengyelországi Tátrai Nemzeti Parkkal (TPN) az UNESCO bioszféra-rezervátumai közé tartozik.
600 turistaösvénye és 16 jelölt és karbantartott kerékpárútja van.
Fekvése
A Magas-Tátra és a Nyugati-Tátra hegységek nagy részét foglalja magába a szlovák-lengyel országhatár mentén
Területe 738 km2, amihez 307 km2 nagyságú védőövezet kapcsolódik.
A Zsolnai kerület Liptószentmiklósi és Turdossini járásainak, továbbá az Eperjesi kerület Késmárki és Poprádi járásainak területeire terjed ki
A Magas-Tátra nagy része Magastátra városhoz tartozik, mely Szlovákia második legnagyobb területű települése mintegy ötöde pedig a lengyelországi Tátrai Nemzeti Parkhoz.
Vizei
Tátrai Nemzeti Park (TANAP)
Diana Nagy
III.G
A nemzeti park területén húzódik a Fekete-tenger és a Balti-tenger vízgyűjtő területe közötti nagy európai vízválasztó vonal.
A felszíni vizeket negyven patak gyűjti össze, melyek a hegység határain kívül négy folyóban egyesülnek.
A Dunajec és a Poprád a Magas-Tátrából a Visztulába majd a Balti-tengerbe, míg az Árva és a Fehér-Vág a Nyugati-Tátrából a Vágon és a Dunán át a Fekete-tengerbe szállítja a vizet.
Szlovákia általában szegény természetes tavakban, de a Tátra területe kivétel ez alól.
Az itt található tavak számára vonatkozóan sokféle különböző adat ismert, mivel a magashegységi tavak természetes okokból fokozatosan eltűnnek.
A különböző források 121 és 189 közé teszik számukat.
Nagy többségük a Magas-Tátrában található, ahol a hegylánc szlovákiai oldalán mintegy 100 található, melyek együttes felülete körülbelül 3 km&#178;.
A tátrai tavak az utolsó eljegesedés időszakának termékei.
Az olvadó gleccserekből származó víz feltöltötte a különböző mélyedéseket, melyek némelyike a jégárak eredésénél található kerek hógyűjtő medence volt.
Az így kialakult tengerszemek közül a legnagyobb a Nagy-Hincó-tó, a legmagasabban pedig a Kis-Tarpataki-völgyben található Kék-tavacska fekszik, 2192 méteren.
A völgyek alsóbb részein és a hegylábak vonalában szintén glaciális eredetű morénatavak találhatók, ilyen például a Poprádi-tó a Menguszfalvi-völgyben
A nemzeti park 2/3-át lucfenyő-, ill. jegenyefaerdő borítja.
A park élővilága között endemikus fajok is szerepelnek, mint például a mormota, a tátrai zerge vagy a szirti sas.
Élővilága</OCRText>
        <LanguageOfDocument>magyar</LanguageOfDocument>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Tátrai Nemzeti Park</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1trai_Nemzeti_Park</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>Prezi prezentáció</FormatName>
        <PageNumber>10</PageNumber>
        <NoteOfTechnology>2. verzió</NoteOfTechnology>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<format>
        <FormatName>PDF dokumentum</FormatName>
        <PageNumber>11</PageNumber>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>770x433</MaxImageSize>
        <FinestResolution>72</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <CompressionQuality>tömörítetlen</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>