http://dka.oszk.hu/061200/061213 tarsadalom_valtozasai.jpg http://dka.oszk.hu/061200/061213/tarsadalom_valtozasai_kiskep.jpg A társadalom változásai Társadalom változásai létrehozó Tóbiás Glória N felvéve 2017-05-19 2017-05-19 létrehozva 2014-04-23 2014-04-23 A prezi létrehozásának időpontja. prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/y1-6jtbh2ls4/a-tarsadalom-valtozasai/ Tóbiás Glória Nem jogvédett Történelem, helytörténet Magyar történelem általában Történelem, helytörténet Társadalomtörténet magyarság tárgyszó/kulcsszó társadalom tárgyszó/kulcsszó agrártársadalom tárgyszó/kulcsszó arisztokrácia tárgyszó/kulcsszó dzsentri tárgyszó/kulcsszó parasztság tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely A polgári társadalom élén a nagypolgárság, a bankokat és az ipar-vállalatokat birtokló és irányító pénzarisztokrácia állt. A nagypolgárság a nagybirtokos arisztokráciához hasonlóan zárt és más társadalmi rétegektől elkülönülő csoportot alkotott. A két arisztokrata réteg életvitele sokban hasonlított: a pénzarisztokrácia is kastélyokat vásárolt vagy építtetett, és kifinomult életet élt. A magyar nagypolgárság zöme a terménykereskedelemből meggazdagodott német és zsidó családból került ki, akikhez néhány sikeres vállalkozó csatlakozott. A nagypolgárság származása miatt a politikába csak közvetett módon szólt bele. Az aktív politizálás a történelmi osztályok kezében maradt. A polgári középosztály létszáma az ipar, az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy fejlődésével párhuzamosan egyre növekedett. Felszívta az egykori német polgárságot, az értelmiségi pályákra lépő polgárosuló népességet, a feltörekvő parasztságot és a zsidóságot. A középosztály közvetített és átjárhatóságot biztosított az agrár- és az ipari társadalom között. A középosztály mentalitása így nem volt egységes: keveredtek benne a rendi és polgári értékek. Miután a kisipar és a kiskereskedelem súlya változatlan maradt a dualizmus korában, a kispolgárság száma és aránya nem csökkent, sőt, növekedett. A kisiparosok maguk is dolgoztak, s csak néhány alkalmazottat tartottak. Gondolkodásukat kettős helyzetük határozta meg: mint versenytárs szemben álltak a nagyvállalatokkal és az áruházakkal, vagyis a nagytőkével. Ugyanakkor tulajdonosként és munkaadóként természetesen elutasították a magántulajdont támadó irányzatokat. Életmódjukban, mentalitásukban a kispolgársághoz tartoztak az állami kisalkalmazottak (vasutasok, rendőrök, csendőrök, postások, az intézmények altisztjei), akik az infrastruktúra és a polgári állam kiépülésével egyre népesebb csoportot alkottak. Az ipari társadalom Az agrártársadalom vezető rétegei A magyar társadalom csúcsán mind politikai befolyását, mind vagyonát tekintve a birtokos arisztokrácia állt. A feudális időszakhoz hasonlóan zárt csoportot (kasztot) alkotott és elkülönült a társadalom többi rétegétől. Közülük került ki a vezető politikusok zöme, kezükben volt a magyar termőföldek harmada. Hatalmuk fennmaradását címeik és - többnyire korszerűen felszerelt - földbirtokaik biztosították. Ezek megtartását segítette elő az ún. hitbizományi rendszer, mely az ősiséghez hasonlóan kivonta földjeiket a birtokforgalomból. (Az uralkodó által hitbizománynak nyilvánított birtokot nem lehetett eladni.) A hitbizományi rendszer megakadályozta a nagybirtok felaprózódását, és gátolta a parasztság földéhségének kielégítését. Az arisztokrácia politikai befolyását a bankok és nagyvállalatok igyekeztek megszerezni. Komoly jövedelmet jelentő igazgatóságaikba beválasztották az arisztokratákat, ami a nagybirtok és a pénzarisztokrácia összefonódását eredményezte. Az egykori középbirtokos nemességből néhány család felemelkedett az arisztokrácia szintjére. Nagyrészüket, az ún. dzsentriket azonban a kártalanítás módja és a passzív ellenállás időszaka gazdaságilag kimerítette, és anyagi nehézségekkel küzdöttek. Torlódó társadalom Magyarországon a gyors gazdasági fejlődés megindította a polgárosodást. A folyamat a nagyvárosokban gyorsabban, míg vidéken lassabban bontakozott ki. Így - a térség országaihoz képest - egymás mellett élt a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazdasági és az új ipari, tőkés jellegű társadalom. A rendi és a polgári világ hatott egymásra, jó és rossz vonásaik ötvöződtek, és létrehozták a századforduló sajátos magyar társadalmát. Összességében elmondható, hogy a dualizmus idején a történelmi hagyományok révén az emberek életfelfogására és életvitelére a köznemesség gyakorolt hatást, a társadalom többi csoportja hozzájuk kívánt hasonulni. A parasztság A magyar társadalom legnépesebb csoportját - ha csökkenő mértékben is - a parasztság alkotta. A jobbágyfelszabadítás révén a telkes jobbágyok teljes jogú tulajdonosaivá lettek volt úrbéres földjeiknek, sőt, az egykori zsellérek közül is sokan földhöz jutottak a közös legelők felosztásakor. Így jelentős volt a földdel rendelkezők aránya. A népszaporulat következtében azonban a földbirtok gyorsan aprózódott, és a kilencvenes évektől az ország legégetőbb problémájává vált a növekvő számú földnélküli helyzete. A falu társadalma erősen rétegzett volt. A falu életét a gazdag-parasztság (50-200 hold) irányította. Földjeiken napszámosok (bérmunkások) dolgoztak, de maguk is közvetlenül részt vettek a munkában. Jellemző a korszakra, hogy egy vagyonos gazdagparaszt kisebb társadalmi tekintéllyel bírt, mint egy szinte vagyontalan "nadrágos" ember. A közép (10-40 hold) és szegényparasztság (1-10 hold) a maga ura volt, de az utóbbi általában bérmunka vállalásra is rákényszerült. Korszerű eljárások bevezetésére a pénzhiány miatt nem nyílt lehetősége, így földjei megtartása, esetleg néhány hold megszerzése érdekében önkizsákmányoló módon élt. A századfordulóra felduzzadt a földnélküliek (agrárproletárok) száma. Mezőgazdasági bérmunkákból és a nagy középítkezéseken vagy a városi építkezéseken vállalt földmunkákból (kubikolás) tartották fent magukat. A nagy középítkezések befejeződésével, az 1890-es évektől a helyzetük romlott. A paraszti társadalom sajátos rétegét képezték az uradalmi cselédek. Családjukkal együtt az uradalmakban éltek és dolgoztak. A cselédség teljes mértékben a földesúrnak, illetve a munkát irányító gazdatiszteknek volt kiszolgáltatva. Életkörülményeit így a helyi viszonyok határozták meg. Tóbiás Glória A társadalom változásai Fogyatkozó területű birtokaikon gazdálkodtak, de a tőkehiány miatt nem tudták gazdaságukat modernizálni. Így eladósodtak, és egyre többen vesztették el földjeiket. Létfontosságú volt számukra az állami (minisztériumi és megyei) hivatalok betöltése. A kor felfogása szerint állami hivatalnoknak lenni - szemben a vállalatoknál, bankoknál dolgozó magántisztviselőkkel - nem jelentett az "ősi névhez méltatlan" függést. A birtokaikat elvesztő dzsentrik a századfordulótól egyre nagyobb számban jelentek meg az értelmiségi pályákon (ügyvéd, tanár, orvos), és összeolvadtak a feltörekvő polgári származású értelmiséggel. Mentalitásuk hatott az új polgári környezetre. Magukkal hozták nyitottságukat, a kultúra szeretetét és '48-as hagyományaikat, ugyanakkor számos polgári erény (mértékletesség, takarékosság, szorgalom) tagadását. A dzsentrik jelentősen befolyásolták a kialakuló magyar középosztály szellemiségét. A kialakuló nagyipari munkásság A korszakban az ipari forradalom térhódításával párhuzamosan az ipari munkásság - ide számítva a kisipari munkásokat is - néhány tízezres csoportból több mint egymilliós osztállyá vált. Családtagokkal együtt 1910-ben létszámuk elérte a 2,5 millió főt, ami a népesség 13%-a. A kialakuló munkásság összetételét az ipar szerkezete határozta meg. Jellemző volt a nehézipar és a nagyvállalati forma, ezért magas volt a szakmunkások aránya (kb. a munkásság fele). Jó bérezésben részesültek és kispolgári szinten élhettek. Jelentős részük Ausztriából vándorolt be (németek, csehek). A városi munkásság körében az asszimiláció a századfordulón felgyorsult. A betanított és a segédmunkások bére - mivel hatalmas létszámban álltak rendelkezésre - alacsony volt. A női munkaerő alkalmazása csak a XX. század elején kezdett növekedni, a könnyűipar (pl. textilipar) fejlődésének megindulásával. magyar Antos Gábor: A reformkori társadalom http://dka.oszk.hu/061200/061212 Bánfalvi Győző: A paraszti társadalom átalakulása http://dka.oszk.hu/061200/061211 Prezi prezentáció 9 2. verzió N PDF dokumentum 10 N JPEG képállomány 770x433 600 színes tömörítetlen KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna