https://dka.oszk.hu/061200/061275 bank_ban_irodalom_zene.jpg https://dka.oszk.hu/061200/061275/bank_ban_irodalom_zene_kiskep.jpg Bánk Bán az irodalomban és a zenében Bánk Bán az irodalomban és a zenében létrehozó Bodrogi Klaudia N felvéve 2017-11-20 2017-11-20 létrehozva 2016-02-11 2016-02-11 A prezi létrehozásának időpontja. prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/r3yo_7sn_vwk/bank-ban-az-irodalomban-es-a-zeneben/ Bodrogi Klaudia Nem jogvédett Irodalomtörténet, irodalomtudomány Magyar irodalom története Szépirodalom, népköltészet Klasszikus magyar irodalom Irodalomtörténet, irodalomtudomány Műelemzés Katona József (1791-1830) személynév dráma műfaj műelemzés műfaj irodalom tárgyszó/kulcsszó zenemű műfaj tanulmány műfaj feldolgozás tárgyszó/kulcsszó 20. század időszak Arany János tanulmánya Feldolgozásai Bánk Bán (1914, némafilm), rendező: Kertész Mihály Bánk Bán (1968, tévéfilm), rendező: Szinetár Miklós; szereplők: Latinovits Zoltán, Benkő Gyula, Ronyecz Mária, Béres Ilona Bánk Bán (1987, tévéfilm), rendező: Szönyi G. Sándor; szereplők: Blaskó Péter, Almási Éva, Szirtes Ági, Vincze Robi Jelentősége és hatása Kevés olyan jelentőségű emléke van a magyar irodalomnak, mint Katona drámája. Bár a szerző nem érhette meg műve bemutatását (1833, Kassa) és sikerét, már a maga korában népszerűvé vált, s az 1848. március 15-i esti előadáson a közönség követelte a nemzeti drámát (az első felvonást játszották el). Ekkorra már a magyar nemzeti ellenállás olyan szimbólumává vált, mint a Himnusz és a Szózat. Később is megmaradt ez a szerepe, s minden korban jelentősége volt bemutatásának (pl. 1956-ban). Illyés Gyula is megpróbálkozott a dráma "átigazításával", modernizálásával. Sem az életműben, sem a későbbiekben nem született a Bánk bán jelentőségéhez mérhető magyar dráma, Katona műve folytatás nélkül maradt irodalmunkban. A dráma Katona József ötszakaszos drámája, amit egy pályázatra írt, a Bánk bán a szerző legismertebb műve, illetve a magyar irodalomban is kiemelkedő helyet foglal el. A művet teljes terjedelmében 1848. március 23-án, pénteken adták elő a Pesti Magyar Színházban (a köztudatban élő, 15-i forradalmi előadás félbeszakadása miatt). Bodrogi Klaudia 10.B Az opera Erkel Ferenc három felvonásos operája. Szövegkönyvét Egressy Béni írta. Elsőként a Tisza-parti jelenetet hallhatta a közönség 1961. január 6-án a Nemzeti Múzeum dísztermében. A teljes mű ősbemutatójára 1861. március 9-én került sor a Nemzeti Színházban. Feldolgozások Bánk Bán (1974), rendező: Vámos László, szereplők: Simándy József, Szoboszlai Sándor, Komlóssy Erzsébet, Réti József Bánk Bán (2002), rendező: Káel Csaba, szereplők: Kiss B. Attila, Marton Éva, Rost Andrea, Kováts Kolos Részlet a 2002-es operafilmből Bánk Bán "napjainkban" Szereplők II. Endre, magyar király Gertrudis, királyné Béla, Endre, Mária, gyermekeik Ottó, merániai herceg fia, Gertrudisnak öccse Bánk bán, Magyarország nagyura Melinda, a felesége Soma, Bán és Melinda fia Mikhál bán, Simon bán - Melinda bátyjai Petur bán, bihari főispán Myska bán, a királyfiak nevelője Solom mester, ennek fia Izodóra, türingiai leány Biberach, Ottó mindenese, szellemi gyámja Tiborc, paraszt (Bánk bán címlapja a szerző kéziratával) Arany János Bánk bán tanulmányok címmel foglalta össze gondolatait a drámáról, ebből négy fejezet készült el. Arany munkájában három főszereplőt jelöl meg, a többi mellékszereplőt köréjük csoportosította. Bánk bán köre Melinda Simon és Mikhál Tiborc Petúr Gertrudis köre Ottó Biberach Izadóra II. Endre köre Myska bán Solom mester magyar Pesti Vivien: A Bánk Bán műelemzése http://dka.oszk.hu/061200/061274 Prezi prezentáció 14 N PDF dokumentum 15 N JPEG képállomány 770x433 2 színes tömörítetlen KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna