http://dka.oszk.hu/068200/068207 813_913_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg http://dka.oszk.hu/068200/068207/813_913_pix_Oldal_05_Kep_0001_kiskep.jpg Vrhlicky Jaroszláv Vrhlicky Jaroszláv digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2016-04-13 2016-04-13 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 fénykép újságrészlet arckép Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 51. évf. 49. sz. (1904. december 4.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02656/pdf/ Történelem, helytörténet Európai országok történelme Szépirodalom, népköltészet Más országok népköltészete Irodalomtörténet, irodalomtudomány Műfordítás fénykép műfaj személyt ábrázoló kép műfaj arckép műfaj Vrchlický, Jaroslav (1853-1912) személynév költő tárgyszó/kulcsszó műfordító tárgyszó/kulcsszó Vrhlicky Jaroszláv Vrchlicky Jaroszláv, családi néven Frida Emil 1853-ban született Lounyban, Csehországban. Theologiai tanulmányokat végzett és mint tanár működött. 1893-ban irodalmi érdemei elismeréséül a prágai egyetem tiszteletbeli doktori czímmel ruházta fel, majd az irodalmi tanszékre hivta meg őt. Ő Felsége pedig a bécsi urakháza tagjává nevezte ki. Vrchlicky ritka nagy termékenységű költő. A költészet minden fajában kitűnt, de különösen mély, tartalmas lírája szerzett neki európai nevet. Mint műfordító is igen becses művekkel ajándékozta meg nemzetét: Faustot, valamint Dante, Ariosto, Tasso munkáit az ő fordításában élvezheti a cseh közönség. Hogy a magyar irodalommal is foglalkozni kezdett, az, a mint említettük, Brábek Ferenczczel való barátságának köszönhető. 1894-ben jelent meg kettőjük fordításában Arany János "Buda halála" - melyről Brábek levelében is szó van, - ez a csaknem lefordíthatatlanúl nehéz nyelvű költői mű, a melynek lefordítása egyrészről teljes nyelvi és tárgyi ismereteket, másrészről a formának legalább is hasonló mesterét kívánja meg, a milyen a mi Arany Jánosunk volt. Ők készítették el az "Ember tragédiája" fordítását is. Nagy gonddal, de egyszersmind kedvteléssel, úgy hogy Vrchlicky még a szinrealkalmazás munkáját is állandóan figyelemmel kisérte. Valószínűtlen dolog tehát, hogy, mint egy magyar napilap jelentette, Prágában mint valami látványosságot fogták fel Madách művét.(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1904. deczember 4.) Brábek Ferencz hthttp://dka.oszk.hu/068200/068208 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1057x1177 299 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna