http://dka.oszk.hu/068700/068751 035.jpg http://dka.oszk.hu/068700/068751/035_kiskep.jpg Váza Váza Szecesszió összefoglaló cím képzőművész Rippl-Rónai József N 1861-1927 tervező Nagy Péter N 1952- fényképész Molnár Géza N digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2015-10-23 2015-10-23 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg tárgy Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny04.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet bélyeg tárgyszó/kulcsszó postabélyeg tárgyszó/kulcsszó kerámia tárgyszó/kulcsszó kerámiaművészet tárgyszó/kulcsszó edény tárgyszó/kulcsszó szecesszió stílus 1998 időszak Magyarország földrajzi hely 1999 időszak 2000 időszak 1998. SZECESSZIÓ 50-es ívekben nyomva. Ofszetny. 12 F. fog. T.: Molnár Géza (fotó), Kara György (24, 95 Ft) és Nagy Péter (20, 30 Ft) Névérték: 30,- Ft Á 1998. márc. 31.-2000. dec. 31. P 300 000 fog. 4444 4492 30 Ft Rippl-Rónai József (1861-1927): Váza 120,- 60,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Zsolnay Vilmos Magyar nagyiparos. A pécsi Zsolnay-gyár alapját Zsolnay Miklós pécsi kereskedő rakta le 1851-ben. 1853-ban Zsolnay Keménycserép Manufaktura néven céget alapított, amelyet 1854-ben örökrészként legidősebb fia Ignác kapott meg. 1865-ben öccse, Vilmos vette át a nem túl sikeres üzemet és művészi alkotásra tette alkalmassá. A céget Első Pécsi Czement Chamotte és Tűzbiztos Agyagárúk Gyára néven jegyezték be. 1870-ben már az ország egyik legjelentősebb kerámiaüzeme volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon felkeltette a közönség érdeklődését, majd 1878-ban a párizsi világkiállításon pedig megszerezte gyárának világhírét. Gyárát, illetve termékeit három találmánya tette híressé: 1. A "porcelán-fayance", a dísztárgyak keménycserép-anyaga, 2. A pirogránit, fagyálló épületkerámia, 3. A Wartha Vince segítségével előállított fémes fényű zománc, az eozin-máz. A kerámiák gazdag választékát kísérletezte ki. Tervezőként segítségére voltak leányai Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia. Számos díszkerámiát tervezett Júlia férje is, a lengyel származású Sikorski Tádé. Hazánkban először Zsolnay foglalkoztatott tervezőként neves képzőművészeket, mint pl. Rippl Rónai Józsefet. A XIX. század végén gyártott díszkályhákat a kor kiváló építésze Alpár Ignác tervezte. A Zsolnay-műhelyben készült pl. a Gellért fürdő belső tér-burkolata, mozaikja, az Iparművészeti Múzeum és a Mátyás-templom tetőzete, a budapesti Belvárosi-templom majolika-oltárai, a budapesti Állatkert díszítései stb. Műszaki célokra úgynevezett durva-kerámiát is gyártott, így villamos szigetelőket, egészségügyi kerámiákat, falburkolókat stb. Zsolnay Vilmos halála után fia, Zsolnay Miklós vette át a gyár irányítását. Az 1948-as államosítást követően Pécsi Porcelángyár néven működött. (MTI.88/185.Nysz.,Új Magy.L.1962.6k.781 o.,Larousse 1994.3k.1184 o.,Révai Nl.19.k.765 o., MNL.18k.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Widerkomm Ervin: Zsolnay váza http://dka.oszk.hu/068700/068746 JPEG képállomány N JPEG képállomány 644x1078 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Kekk Adrienn