http://dka.oszk.hu/068900/068914 061.jpg http://dka.oszk.hu/068900/068914/061_kiskep.jpg J. V. Sztálin - kék J. V. Sztálin - kék J. V. Sztálin (II.) összefoglaló cím tervező Nagy Zoltán N 1916-1987 digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2016-02-02 2016-02-02 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg grafika szobor Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] bélyeggyűjtemény OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny03.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Politika, államigazgatás Politikatörténet Politika, államigazgatás Más országok politikai élete Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet bélyeg tárgyszó/kulcsszó postabélyeg tárgyszó/kulcsszó szobor műfaj politikus tárgyszó/kulcsszó politikai vezető tárgyszó/kulcsszó Stalin, Iosif Vissarionovič (1879-1953) személynév diktatúra tárgyszó/kulcsszó 1951 időszak Magyarország földrajzi hely 1952 időszak 1951. J. V. SZTÁLIN (II.) J. V. Sztálin (1879-1953) 72. születésnapja és budapesti szobrának felavatása alkalmából 50-es ívekben nyomták Mélyny. XIII - Vj. 12:12 1/2 F. fog. T: Nagy Zoltán Névérték 1 Ft A 1951. dec. 16.-1952. márc. 31. PM 839 343 fog. 4 000 1271 1217 1 Ft kék 300,- 75,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Joszif Visszarionovics Sztálin grúz származású szovjet politikus. Eredeti neve Joszif Visszarionovics Dzsugasvili volt. 1894-99 között a tifliszi papi szeminárium hallgatója volt, de kizárták, mert 1898-tól egy helyi szociáldemokrata szervezet tagja volt 1900-tól több, grúziai megmozdulás résztvevője, szervezője volt. Álnéven kisebb írásai, versei is megjelentek. A Kobra álnevet felvett fiatal forradalmárt 1902-ben száműzték Kelet-Szibériába. Távollétében 1903 novemberében az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Kaukázusi Szövetségi Bizottságának a tagja lett. 1905-7 között részt vett a bakui forradalmi megmozdulásokban. 1908-12 között ismét száműzetésben volt Szolvicsegodszkban és többször megszökött. 1912 májusban részt vett a Pravda megindításában, és az abban megjelent első vezércikkét már Sztalin néven közölte. 1913-ban jelent meg Marxizmus és nemzeti kérdés című röpirata, melyet bécsi útja során készített elő. 1913 februárban ismét száműzték és csak 1917 márciusában tér vissza Pétervárra és a Pravda egyik szerkesztője lett.1917 októberben támogatta Vladimir Iljics Lenint az azonnali fegyveres felkelés megindításának kérdésében, de a november 7-i hatalom átvétel irányításában nem volt jelentős szerepe. Az októberi pétervári felkelés győzelme után megalakult kormányban 1922-ig népbiztos volt, 1922 áprilisában a Központi Bizottság főtitkára lett. 1922-ben az un. grúz kérdésben súlyos konfliktusba került Leninnel. Az év április 3-án az Oroszországi Kommunista Párt KB. főtitkárává választották. Lenin súlyos betegségét kihasználva egy bővülő személyi hatalommal töltötte meg az egyébként adminisztratív jellegű beosztását. 1924-től az egyeduralom megszerzése érdekében sorra számolt le pártbeli ellenfeleivel. A Lev Davidovics Trockij vezette baloldali ellenzék 1924-25-ben történt kiszorítása utáni két évben - 1926- 1928-ban - az ún. jobboldali elhajlókkal, - az addig őt támogató Nyikolaj Ivanovics Buharin (1888-1938) támogatásával - és az addigi szövetségeseivel leszámolt. Hatalma 1929-ben kampányszerű hevességgel a felülről jövő forradalommal teljesedett ki. A lenini NEP helyett meghirdette az első ötéves tervet, a földek állami tulajdonba vételét és a nehézipar erőszakos fejlesztését. Az 1930-as évek elején a sikereket a közvélemény előtt mindig az ő alakjával hozták összefüggésbe, és ez vezetett a személyi kultusz kialakulásához, a sztalinizmushoz. 1935-től nyílt terroruralmat épített ki. 1936-38-as nagy koncepciós kirakatperekben számolt le politikai ellenfeleivel, parancsára százezreket végeztek ki, milliókat hurcoltak kényszermunkatáborokba. Külpolitikájában a nemzetközi elszigetelődésből való kitörés után 1935-től a fasizmus elleni összefogásra helyezte a hangsúlyt. A német-szovjet konfliktus elodázására 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést írt alá Adolf Hitlerrel - Ribbentrop-Molotov paktum - nagyhatalmi ambíciói miatt. Ezt követően a Vörös Hadsereg megszállta Lengyelország keleti felét, megtámadta Finnországot, megszállta a balti államokat. 1941 májustól a Népbiztosok Tanácsának az elnöke lett. 1941. június 22-én a Szovjetuniót ért német támadás után hadügyi népbiztosként és a hadsereg főparancsnokaként megszervezte a védekezést. 1945-ben generalisszimusz rangot kapott. A háború után Kelet-Európát nagyhatalmi pozícióból, egyenlőtlen feltételekkel kapcsolta a Szovjetunióhoz, amit a Kominform és a KGST biztosított. A szövetségesek teheráni, jaltai és potsdami konferenciáján a szovjet delegáció vezetőjeként részt vett a világ újrafelosztásában. A II. világháború után a hatalma csúcspontjára ért Sztalin folytatta az 1930-as években megkezdett politikáját. 1948-ban újabb koncepciós pereket készített elő, ismét felerősödött személyi kultusza, amely a halála után meginduló desztalinizáció ellenére rányomta bélyegét nem csak a Szovjetunió, de az úgymond szocializmust építő valamennyi ország későbbi történetére. (Larousse 1994.3k.779 o., MNL.17k.3 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Légrády Sándor: J. V. Sztálin http://dka.oszk.hu/068900/068949 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1062x800 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Kekk Adrienn